busbalazs.hu

Változások és fejlesztések Óbudán

Az írás megjelent a Közmű újság november 16-i számában.

Október elején a III. kerületi választók többsége úgy döntött, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjét, Bús Balázst szeretné látni a polgármesteri székben. A választások óta eltelt néhány hét, így a polgármestertől már tájékozódhattunk többek között arról, hogy milyen változások történtek az önkormányzaton belül és melyek azok a fejlesztések, amiket fontosnak tart.

-Hány alpolgármestert választottak és megalakították-e már az önkormányzat bizottságait?

-A választás után egy hónappal a testület megválasztotta az alpolgármestereket és a bizottságok is felálltak. Korábban négy alpolgármester dolgozott az önkormányzatban, most két főállású, egy a polgári frakciótól és egy az MSZP frakciótól delegált alpolgármester végzi a feladatát és egy társadalmi megbízatású alpolgármester is helyet kapott a testületben.

-Változás még, hogy az alpolgármesterek számának csökkenése miatt megtartottam terülteket. Hozzám tartozik az oktatási, egészségügyi és szociális terület, a polgári oldalt képviselő alpolgármester viszi a városrehabilitációs, városfejlesztési beruházásokkal kapcsolatos ügyeket, a szocialista alpolgármester pedig a kulturális és a turisztikai ügyekért felelős, illetve hozzá tartoznak a Római-parti gátat és a Zichy kastélyt érintő beruházások. A harmadik alpolgármester az egyik legfontosabb ügyért, a pályázatok kidolgozásáért felelős.

-A bizottságok esetében egyhangú döntés született arról, hogy a korábbi 11 helyet csak 10 működjön a 2006-2010-es ciklusban. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindegyikben, ha minimális különbséggel is, de azonos súllyal vesznek részt a politikai erők.

-Milyen szervezeti fejlesztések várhatóak az önkormányzaton belül?

-Szeretnék pályázatírói szolgáltatói irodát létrehozni az önkormányzaton belül. Az iroda azon kívül, hogy előkészíti és megírja az önkormányzat pályázati dokumentumait, szolgáltatásként ugyanilyen munkát végezne a társasházaknak, szervezeteknek, vállalkozóknak. Ezen kívül szeretném az önkormányzati ügyintézésben, a hivatali munkában az elektronikus ügyintézést erősíteni.

-Említette, hogy a Zichy kastéllyal és a Római-parttal kapcsolatban terveznek fejlesztéseket. Milyen más beruházások lesznek még a következő években?

-Az alakuló ülésen kezdeményeztem egy munkacsoport felállítását, amely összehangolja a különböző pártok programjait és ebből elkészít egy hosszú távú fejlesztési programot. Most dolgozunk azon, hogy meghatározzuk melyek azok a nagyobb léptékű projektek, amiket az elkövetkező 4-5 évben meg lehet és meg kell valósítani. A megkezdett közmű beruházásokat azonban mindenképpen be kell fejezni a ciklus végére, ilyen például a víz- és csatornahálózat-kiépítése. A kerület belterületen kívül eső részeivel, például a Csúcs-hegy fejlesztésével is foglalkozni szeretnénk.

-A legfontosabb fejlesztésnek a Római-parti mobil gát megépítését tartom. Az előző ciklusban a képviselők egyöntetűen megállapodtak abban, hogy erre szükség van. A gát megépítése után pedig elkezdődhetne a part fejlesztése is. Nagyléptékű fejlesztések kezdődnek a Hajógyári-szigeten az Álom-sziget megépítésével, ezen kívül a Gázgyár területének átalakítása is jelentős beruházás lesz a kerületben. Fontos lenne az M0-s hídon kívül az aquincumi átkelő megépítése is, továbbá foglalkozni szeretnénk a Mocsaras-dülő fejlesztésével. Egyébként a Mocsaras-dülő jövője nagymértékben összefügg az új híd megépítésével.

-Ezek mindegyike illeszkedne az általam felvázolt kerületi jövőképbe. Véleményem szerint a turizmus, vendéglátás, rekreáció, konferenciaturizmus az, ami felé a kerületnek érdemes elmozdulnia.

-Hogyan látja, együtt tudnak majd működni a fővárossal?

-Az, ahogyan ezt a várost 16 évig vezették, s ahogyan a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek kapcsolata alakult nem tartható tovább. Demszky Gábor egyébként a megválasztásomat követően gratulált és felajánlotta az együttműködést. Ám a tettek fogják megmutatni hogy mennyire vehető komolyan a szándék. Némi fenntartásra ad okot a polgármesterek delegálása a Budapesti Agglomerációs Tanácsba és a Közép-magyarországi Regionális Tanácsba. A budapesti polgármesterek maguk választják ki, hogy kiket kívánnak küldeni a testületekbe, de a koalíciós többség egyetlen polgári politikust sem engedett a testületbe. Így megvalósulni látszik a Lamperth-terv, mely szerint erős mandátumot és lehetőséget biztosít az MSZP-s politikusoknak a regionális fejlesztési tanácsokban. Ez számomra kétségessé teszi az együttműködés szándékát és felmerül, hogy esetleg nem akarják-e az uniós források megszerzéséből kirekeszteni azokat a kerületeket, amelyek politikailag más színt képviselnek.

Metz