busbalazs.hu

A számok mögött az ember

Súlyos morális válságban van az ország, ez vezetett a gazdaság válságához is – állítja Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki a tavaszi parlamenti választáson képviselőjelöltként is megméretteti magát a Fidesz színeiben. A politikus változásra számít az önkormányzat és a kormány viszonyában is.

– Miért fontos egy 130 ezer fős kerület polgármesterének, hogy a parlamentben is képviselő legyen?

– Minden településnek szüksége van arra, hogy megfelelő képviseletet kapjon. Márpedig Óbudának az elmúlt 20 évben nem volt megfelelő képviselete a parlamentben, annak ellenére, hogy két képviselőnk is van. Az óbudai érdekek nem kerültek a figyelem középpontjába, pedig sokszor nagyon jó lett volna. Azt látom, hogy azok a települések, amelyek erős parlamenti lobbit tudnak kifejteni, azok a településfejlesztésben is komoly eredményeket tudnak elérni. Azt remélem, ha a parlamentbe bejutok, erőteljesebben tudom képviselni Óbuda-Békásmegyer érdekeit, és ebből következőleg felerősödhetnek a fejlesztések, nagyobb lehetőségekhez jutunk. Vagyis a képviselőség a polgármesteri posztot erősíteni tudja.

– A kerületnek két egyéni képviselője van, mindkettő MSZP-s, Orosz Sándor és Donáth László, akik 1994 óta mindig elnyerték a posztot – utóbbi négy évvel ezelőtt önt győzte le. Felteszem, ők is azt állítják: a kerület érdekét képviselték.

Több mint három éve vagyok polgármester, azóta mind a két parlamenti képviselőnek minden testületi ülésre küldök meghívót.  Egyszer sem jöttek el, pedig azt gondolom, ha ők itt helyi képviselők, akkor fontos lenne, hogy a helyi ügyek is érdekeljék őket. Szerintem Óbuda-Békásmegyer megérdemli, hogy olyan képviselője legyen a parlamentben, akit érdekelnek a helyi problémák, ismeri ezeket és szükség esetén hangot is ad ezeknek a parlamentben.

– Mi az, amit a jelenlegi képviselők elmulasztottak a parlamentben felvetni?

– Egyetértek a szubszidiaritás kereszténydemokrata alapelvével, azaz amit helyi szinten meg lehet oldani, azt ott is kell megoldani. De számtalanszor találkoztam az elmúlt három évben kerületünkben olyan problémával – ilyen volt az egészségügy, a Margit kórház sorsa, az aquincumi Duna-híd, a környezetvédelmi problémák – amelyek esetében jót tett volna egy kis parlamenti lobbi. Ezek olyan ügyek voltak, amelyek meghaladták a kerület kompetenciáját. Eddig a segítséget azonban nem kaptuk meg.

– Az elemzők, politológusok szerint nem kétséges, hogy megnyeri a körzetet, vagyis parlamenti képviselő lesz. Milyen eredménnyel lenne elégedett?

– Egyelőre csak dolgozom azért, hogy megnyerjem. Akkor leszek elégedett, ha Óbudának mind a két körzetében megfelelő képviselete lesz, és meg tudjuk valósítani az elképzeléseinket.

– Eddig ellenzéki polgármester volt, most kormánypárti lesz. Önnek milyen reményei vannak? Több pénz? Nagyobb támogatás?

– Számomra nem is az a fontos, hogy az önkormányzat ellenzéki vagy kormánypárti pozícióban van-e, hanem hogy lehet-e a kerület számára fontos ügyekben együttműködni. Akár a jövőbeni fővárosban akár a kormányzatban. Ma azt tapasztalom, hogy a jelenleg az állami és fővárosi városvezetés politikai alapon hoz a kerületeket érintő döntéseket és a pályázatokat is így bírálja el.

Úgy gondolja, hogy most a baloldali kerületeknek több jut? Vagy kevesebb hátrány éri őket?

– Nézze, a baloldali vezetésű XI. kerület az egész országot tekintve az ötödik legnagyobb településnek számít, a mi kerületünk a III. pedig a hatodik a sorban. De mi még csak nem is álmodhatunk arról, hogy nálunk is olyan nagyságrendű útfelújítás legyen fővárosi pénzből, mint a XI. kerületi Bartók Béla úton volt. Vagy nálunk, a III. kerületi Szentendrei úton, ahol számos műemlék van, közlekedhetnek a 12 tonnánál nagyobb teherautók, a szocialista vezetésű XIII. kerületben lévő Váci úton, ahol még ma is sok iparterület van, ott nem. Pedig amíg nem épül meg az M0 északi összekötő szakasza, addig nem érdemes ezt a pluszproblémát létrehozni a Szentendrei úton s ebben egyetértenek velünk a környezetvédők, a műemlékesek. Reméljük, ez a részrehajlás a választások után változni fog.

– A fővárosban több kerületi polgármester egyben parlamenti képviselő, s velük kapcsolatban gyakran felmerül, van-e elég energiájuk ellátni mindkét feladatot. Önnek van?

– Egy kiváló csapattal dolgozom itt három éve, nagyon jó munkamegosztásban. Viszont éreztük a parlamenti háttértámogatás hiányát. Ha az meglesz, még eredményesebbek lehetünk. Azt gondolom, bírni fogjuk.

– Hogyhogy ilyen békésen élnek Óbudán egymás mellett a pártok még a kampány idején is, miközben országos szinten szóba sem állnak egymással? Javasolta nekik, írjanak alá közös nyilatkozatot, hogy választási plakátot csak a most felállított százötven oszlopra helyeznek ki – s aláírták. A Fidesz-KDNP, az MSZP, az SZDSZ, az MDF, a Jobbik és az LMP is.

– Sokszor elmondtunk: van egy jól működő óbudai hagyomány, ami még Tarlós István polgármestersége idején kezdődött: a fontosabb helyi ügyekben a pártok fölül tudnak emelkedni az országos politikai szembenálláson, és képesek konszenzusos döntéseket hozni a helyiek érdekében. És ebben azok a pártok is partnerek, amelyek újonnan szálltak be a kerületi politikába. Bízom abban, hogy ezt a hagyományt folytatni tudjuk, vagyis hogy ez a fajta a hozzáállás a helyi ügyekhez a jövőben is meg fog maradni.

– Azért a költségvetést – szemben a korábbi, konszenzusos évekkel – most nem sikerült ellenszavazat nélkül elfogadtatni. Emiatt egy kicsit csalódott?

– Azért nem, mert a 36 fős testületből most is csak három nem szavazat volt. Egyébként nálunk mindig megvan annak a lehetősége, hogy emberi és normális körülmények között meg tudjuk vitatni a problémákat. Soha nem lépjük át azt a határt, ami megnehezítené a döntéshozatalt. De a mostani költségvetést nagyon nehéz gazdasági helyzetben kellett elfogadni. Két év alatt közel kétmilliárd forinttal kap kevesebbet az államtól Budapest III. kerülete. S persze vannak, akinek csak a számok fontosak, de vannak, akik a számok mögött embereket is látnak. S ha a költségvetés elfogadása nem is volt egységes, remélem, a végrehajtását senki nem fogja akadályozni.

– A korrupciós ügyek behálózzák az egész országot, baloldali gazdasági szakemberek és politikusok vannak előzetes letartóztatásban. Mit tapasztal, mennyit számítanak ma az erkölcsök?

– Magyarországon nem csak gazdasági válságról beszélhetünk, hanem súlyos morális válságról is. Sőt a gazdasági válság lényegében a morális válság következménye. Azoknak a politikusoknak köszönhetjük, hogy az elmúlt 20 évben nagyon leértékelődtek az erkölcsi szempontok, akik büntetlenül bármit megengedhettek maguknak, sőt, ehhez még az értelmiség egy része is lelkesen asszisztált. Ha következmények nélkül azt mondhatjuk erkölcsileg megkérdőjelezhető dolgokra, hogy na és, akkor tényleg nagyon súlyos morális válságban vagyunk. Nagyon bízom benne, hogy áprilisban olyan változást lehet elérni, amivel véget vethetünk a gátlástalan és öncélú politizálásnak.

– Ön lent kezdte, szociális munkás volt, hajléktalanokat gondozott, végigjárta a ranglétrát. Az embert mennyire kötelezi a múltja?

– Erre egy személyes példát tudok elmondani. Amikor magam mögött hagyva a szemináriumot a Esztergomi Hittudományi Főiskoláról eljöttem, Barsi Balázs atya mondta nekem azt, hogy soha ne felejtsem el, miért mentem oda. Azt gondolom, ha az ember nem felejti el, hogy honnan jött, kikkel dolgozik, akkor kötelezi a múltja, meghatározza a tetteit. Szerencsés vagyok, mert vannak barátaim, akik tudnak és mernek is kritizálni és tükröt tartani. Van egy kedvenc Pilinszky idézetem: „Amiként kezdtem, végig az maradtam. /Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.” Bízom benne, hogy parlamenti képviselőként is meg tudom őrizni emberségemet, még akkor is, ha nemcsak helyben kell politizálnom.

H.CS., Heti Válasz – Budai Látkép, X. évfolyam, 7. szám, 2010. febr. 18.