busbalazs.hu

Óbudát Budapest közepébe!

Könyvmegálló, új művelődési ház Kaszásdűlőn, Művész Negyed. Óbuda a kultúra városa. Discgolf-pálya, több fitneszpark, új kamasz játszótér, saját olimpia, Római part a kajakozás szerelmeseinek és az épülő jégcsarnok. Óbuda a sport városa. Kártyás fogyasztásmérők, nyugdíjas Akadémia, Óbuda Kártya, a szakrendelőben új csúcstechnológiás röntgen gépek: Mozgásban a város! Óbuda sikere a polgármester sikertörténete.

Kovács Noémi – Annyi mindenről lehetne beszélgetni, amit nyugodt szívvel óbudai sikernek nevezhetünk, hogy azt se tudom, mivel kezdjem. Ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet, az egy olyan akadémia, amelyet ötven év felettieknek talált ki a kerület. Mit tanulhat az, aki ide jelentkezik?

– A Zsigmond Király Főiskola szervezi az oktatást Békásmegyeren, ahová nem csak kerületiek jelentkezhetnek. Bár én személy szerint nem merültem bele a tananyagba, tudom, hogy sok ismeret megszerezhet az, aki ide jár. Nemrég arról tárgyaltunk a főiskola vezetőivel, hogy belső Óbudára is érdemes lenne behozni az oktatást, mert akkora a sikere. A kerületen kívüliek is jelentkeznek és más település is érdeklődött iránta. Ha jól tudom, Szegeden is szóba került ez a fajta akadémia. Ami miatt én jónak tartom az elsősorban az, hogy látom, hogy idős korban is szükség van az aktivitásra és nagyon nagy az igény ilyen jellegű ismeretszerzésre. Korábban, mielőtt ez elindult volna, szakrendelőnk szabadegyetemet hirdetett, amely elsősorban egészségügyi témákkal foglalkozott. Ez a San Marco utcai művelődési házban volt, innen kapta a nevét és teltházzal működött. Emellett megszerveztünk az Óbudai Zöld Szabadegyetemet, ami szintén nagyon népszerű az idősek körében is.. Az ember élete végéig tanul, ezért fontosak, és  jó kezdeményezések ezek.

– Ha most arra kérném, válasszon egyet a számtalan programból, ötletből, mit választana, mi az, amit Ön személyesen a legnagyobb sikernek tart?

– A Könyvmegállónak nagyon örülök. Ez kézzelfogható jele annak, amit elkezdtünk és folytatni is fogunk, vagyis annak a gondolatnak, hogy a kultúrát ki kell vinni a közterekre. Óbuda a kultúra városa! Lehet úgy is kultúrát teremteni, hogy közben nevelünk is, és nem feltétlenül kell mindig a  magas kultúrára törekedni. Ez egy jó cél, mert a kultúra nagyon jó közösségteremtő, közösségszervező. A közösségépítés, az önkormányzat vezetése- Számomra erről szól a polgármesteri feladat.

– Ha már közösségépítésről beszélünk, Ön szociális területen dolgozott korábban, hajléktalan kérdésekkel foglalkozott. Ennek köszönhető, hogy alig látni a III. kerületben utcán élő embereket vagy esetleg Óbudának van valami egyedi megoldása a problémára?

– A hajléktalanok utcai jelenléte elsősorban Budapest frekventált területeihez köthető, ilyen szempontból Óbuda kicsit kívül esik a város forgatagából, de az erdős részeken, vagy a Szigeten vannak hajléktalanok. A  kérdés mindig az, mit kezdünk velük és hogyan bánunk velük. Egyértelműen érzékelhető a Máltai Szeretetszolgálattal való intenzív és kiváló együttműködésünk. Az önkormányzat és a szeretetszolgálat számos területen nyújt hathatós segítséget a tartósan vagy akár átmenetileg hajlkétalanná vált embereknek.

– Nagyon sok sportfejlesztésbe is belekezdett Óbuda. Először önöknél hallottam a discgolfról. Ez micsoda és honnan jött ez az ötlet, hogy Óbudának feltétlenül kell egy discgolf-pálya?

– Ebben a sportágban frizbikkel kell kosárra dobni. Egyszerűen megkerestek minket a sportág vezetői azzal, hogy területet keresnek. Óbudán van egy régi bányaterület, amely kimondottan alkalmas erre és nem beépíthető, ott tudták a pályájukat kialakítani. Számunkra nagyon fontos, hogy a kerület minden korosztályának tudjunk sport lehetőséget biztosítani. Ráadásul külön öröm, ha olyan sportágat is meg tudunk honosítani a területünkön, ami ritka vagy uniqum jellegű. Ezzel kaput nyitunk más kerületekből érkezők számára is.

– Óbuda saját olimpiát is hirdetett, Óbudai Olimpia névvel, amire bárki jelentkezhetett, nem csak profi sportolók. Ebben társaságot igénylő sportágak is szerepeltek.

– Ez még a londoni olimpia előtt lezajlott. Az egészségügyi szakrendelőnk évekkel ezelőtt egy norvég pályázat nyerteseként kétéves programot indított megelőzés és szűrés célzattal. Mivel a sport is kapcsolódik egészséghez és a megelőzéshez, egészségolimpiát is szerveztünk hozzá. Nagyon sok volt az érdeklődő, ezért arra gondoltunk, még az olimpia előtt meghirdetjük a saját olimpiánkat. Öt állomásból álló rendezvényt találtunk ki azért, hogy minél több embert megmozgassunk. Az esemény végén a győztesek a londoni olimpiára szóló jegyeket vehettek át fődíjként. Most, hogy vége a londoni olimpiának, azon gondolkozunk, hogyan folytassuk a miénket, hiszen annyira sikeres volt. Kiderült, hogy a szponzorok is lennének rá, ha a terv megvalósulna.

– A városközpontban télen jégpálya is volt, ha jól emlékszem, szóval látszik, hogy nagyon fontos Önnek a sport. Ez saját személyes indíttatásból jött vagy csak tisztában van vele, hogy kell a mozgás és ez az, ami kell a kerületnek?

– Sok mindent sportoltam, nem mindent versenyszerűen, de nagyon sok sportot kipróbáltam. Egy időben tornatanár szerettem volna lenni, mert nagyon szeretek mozogni. Ha több időm lenne, biztos, többet is sportolnék. Nemrég nyert támogatást a Gepárd Sportegyesület, akikkel közösen pályáztunk, úgyhogy nagyon valószínű, hogy Óbudán jégcsarnok is épülhet. Akkor, amikor a pályázatot beadtuk, tudtuk, hogy szeretnénk ilyet, de azt még nem, hol és hogyan valósulhat meg. Mára bizonyossá vált, azon a területen áll majd, ahol a discgolf pályát is létrehoztuk. Úgy gondolom, egész Budának komoly lehetőség, egy ilyen jégcsarnokot megépítése. A kerületnek egyébként olyan adottságai vannak, amelyek eleve adják, hogy ez egy nagyon sportos kerület tud lenni. Sőt! Ha a jövőjét nézem, elsősorban a sport és a turizmus az, amire építhet. A Duna vízi-sport és extrém sport kedvelőinek is egyedülálló sportolási lehetőséget kínál, amivel szintén kevés kerület dicsekedhet. Ezen kívül az utánpótlásban is nagyon jók vagyunk, akár a focit, akár a kosárlabdát nézem. A női röplabdában pedig az ország legjobbjai játszanak Óbudán. Egyvalami hiányzik még. Nincs uszodák. Ami késik, azonban nem múlik, ezt is szeretnénk építeni és ezzel  a vízilabdát is a kerületbe vonzani.

– Ami a turizmust illeti, egyre népszerűbbek a kosztümös, történelmi fesztiválok, amelyben színészek játszanak korhű ruhákba öltözve. Egerben Dobó István korát látni, Székesfehérvár királykoronázásra készül. Óbudának ókori, római kori romjai vannak. Ez a tény nagyon jó alapja lehet egy érdekes turisztikai eseménynek, szóval arra akarok ezzel kilyukadni, jó lenne átélni az ókori hangulatot. Emiatt sokan jönnének önökhöz. Erre gondolt már?

– Az Aquincum Múzeumban szoktak rendezvényeket szervezni, de ami ilyen nagyszabású római kori esemény még nincs. Voltak elképzelések, főleg az Amfiteátrumhoz kötődően, hisz az adná magát helyszínként, de nem jutottak el a megvalósításig. Jó az elképzelés, lehet, hogy Szombathellyel közösen kellene ezen gondolkozni, ahol hasonló lehetőségek vannak és esetleg egy közös produkcióban lehetne valamit létrehozni.

– Ha valaki beleszeret a kerületbe és úgy dönt, ide költözik Óbudára, kaphat Óbuda kártyát. Ez milyen előnyöket kínál neki?

– Ez egy újdonság, ami azon kívül, hogy egy pontgyűjtő kártyaként kedvezményeket kínál, egy újabb kezdeményezés részünkről, hogy erősítsük a lokálpatriotizmust, érezzék az itt élők, hogy egy közösség részei. A terveink között szerepel az is, hogy a későbbiek folyamán a kártya más szolgáltatásokkal is kiegészüljön. Például, akár egészségkártyaként funkcionáljon. Ehhez persze kell, hogy a vállalkozások is lássanak benne fantáziát és minél többen csatlakozzanak.

– Csak óbudai cégek vagy bárki bekapcsolódhat?

– Bárki, nem feltétlenül kell, hogy kerületi cég legyen.

– Mi a legnagyobb terve, amit szeretne megvalósítani a következő időszakban?

– Két igazi nagy problémát látok a kerületben, az egyik a közlekedéssel kapcsolatos és a parkolással. Ebben korlátozottak a lehetőségeim. A fővárosnak kellene jóval több P+R parkolót építeni a városhatáron, hogy a forgalmat megfogja, így belső Óbudán, ahol jelenleg nincs fizető parkolás, ne alakuljanak ki dugók. Az a legfontosabb, hogy ebben tudjak valamit tenni. A másik pedig az intézmények működésének, működőképességének problémája. Az intézmények többsége lakótelepi környezetben épült, ezeknek a felújítása, megújítása egy nagyon fontos feladat. Nagyon szeretném, ha a békásmegyeri piacot fel lehetne újítani, újjá lehetne építeni. Mivel korlátozottak a forrásaink, ezekhez keressük a pályázati lehetőségeket. Fontos a Hajógyári Szigetnek, a Hajógyáron lévő létesítményeknek az újragondolása, újrapozicionálása. A Zichy-kastély jövőbeli szerepét is végig kell gondolni és a Gázgyár területe is fejlődés előtt áll, akárcsak a Római part. Ez utóbbival Óbudát be lehetne kapcsolni Budapest közepébe, hiszen ha a Margit-szigetet és a Hajógyári Szigetet összekötjük elméletben, a Hajógyári Sziget északi részét pedig a Gázgyárral a Belvárostól a Római partig el tudnék közlekedni.

– Gondolom, ehhez már a tervek is elkészültek.

– Igen, vannak elképzeléseink. 2014-re szeretnénk a terveket olyan állapotba önteni, hogy a 2014-ben megnyíló európai uniós forrásokkal már tudjunk élni.

– Nemrég beszélgettem Csapó Harold Gáborral, a kerület fideszes önkormányzati képviselőjével, aki az egyik szívügyéről, az új „hangya programról” is beszélt, amellyel a magyar mezőgazdaságot talpra lehetne állítani. Ő azt szeretné, ha itt nyílnának az első ilyen boltok, amely kifejezetten a magyar termelői hálózat termékeit kínálja. Ez megvalósulhat, polgármester úr?

– Helyet tudunk hozzá biztosítani. Egyébként sok ilyen kezdeményezés elindult most, nagyon sok a termelői piac. A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében is van ilyen a Belvárosban. Jól látható, hogy valami megmozdult ezen a területen, de hogy ez a Hangya-szövetkezeten belül fog-e megvalósulni vagy attól függetlenül, azt nem tudom, de kétségtelen, minél több termelői piac van, az annál jobb a vidékieknek és a magyar mezőgazdaságnak is.

Kovács Noémi
(sikerado.hu)