busbalazs.hu

Kiscelli kálvária

Tisztelt vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

Az évről évre megrendezett Szakrális Művészetek Hete, illetve a Templomok Éjszakája – melyet a múlt hónapban tartottak országszerte – fontos jelzése annak, hogy a szakrális terek és az őket körülvevő világ hányféle különböző szállal kapcsolódhat egymáshoz. A keresztény hit követői a kezdetek óta nyitottak a szépségre és az igazságra, hisz ez is része az örökkévaló világ keresésének. Az egyházzenei kompozíciók, a templomok és bazilikák építészeti csodái, a felbecsülhetetlen értékű freskók és festmények mára már az egyetemes emberi kultúra értékhordozói lettek, s mint olyan védelemre érdemes alkotások.

Szorosan kapcsolódik a közösségeket integráló templomokhoz, kápolnákhoz a nagypéntek kálváriáját jelző keresztút. Hol csak szimbolikusan, másutt részletesen kidolgozott stációk vezetik végig a keresztények legnagyobb ünnepének meghatározó mozzanatát bemutató eseménysoron az arra járókat. Egy-egy ilyen keresztút megjelenése arról is beszél, hogy épp hogyan viszonyulnak az emberek az effajta műemlékekhez, kit, mire inspirál, kinek mennyire fontos létezésük.

A Kiscelli parkerdő kálváriájának stációi most még meglehetősen lehangoló állapotban fogadják az arra járókat. Málló kövezete és kifakult képei az idő múlását jelezték, visszatükrözve egyfajta érdektelenséget. Élnek azonban a kerületben páran, akik rendre hadat üzennek a romlásnak. Ezúttal is összefogtak a civilek a stációk felújítására. A legnehezebb mindig az első lépés megtétele. Igen, sokunkban ott motoszkál a rendezettség és szépség iránti igény, de mindig kell valaki, aki élére áll az ügynek, megfogalmazza sokak gondolatát. Köszönet illeti tehát Vízi Tihamér festőművész elszántságát, s remélem, hogy hamarosan kézzelfogható valósággá válik a jobbító szándék. Annál is inkább, mivel a kezdeményezéshez számos civil szervezet csatlakozott. Közülük is szeretném most kiemelni az Óhegy Egyesületet. Vezetője, Felcsuti László már több ízben bizonyította, hogy a kerületi műemlékek megóvását szívügyének tekinti. Elsőként az Ecker keresztet állították helyre, s hozták rendbe körülötte a Jablonka parkot, majd 2008-ban a XVIII. századi Szent Donát műemlékkápolnát újították fel kívül, belül. Most sem tétlenek, s remélem, mind több pártolót tudnak szerezni tervük megvalósításához.

Önkormányzatunk nagy örömmel támogat minden olyan helyi törekvést, mely régi építészeti és kulturális emlékeinket kívánja a korábban őket megillető rangra visszaemelni. Még Tarlós István polgármestersége idején újraállítottuk a Szentháromság szobrot, a múlt hónapban pedig a Flórián szoborcsoport is az őt megillető helyre kerülhetett. Miután a képviselő-testület a közelmúltban megszavazta a Kiscelli-park helyreállítási koncepciótervének elkészítését (s ehhez forrást is rendelt), remélhetjük, hogy a kert hamarosan újra kedvelt sétahellyé, pihenő övezetté válik. A keresztút stációinak megújítását követően, várhatóan a következő évben, egy másik pályázat keretében, a golgota szoborcsoport restaurálása is terítékre kerülhet.

Kerületünk számos kincset rejt, ám mi ezeket a legritkább esetben vesszük észre. Nem emeljük fel tekintetünket régi épületek homlokzatainak magasságába, nem nézünk a málló falak mögé. Pedig – ahogy Simone Weil mondja: Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Szerencsénkre jópáran élnek itt a kerületben, akik helyettünk is látnak. S nemcsak meglátják közös értékeinket, hanem alkotó munkájukkal új értéket teremtenek. Példa értékű, ahogy az ófalui közösség létrehozta a Szent József Házat, vagy ahogy a Csillaghegyi Polgári Kör újjá alkotta az Országzászlót. Most az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete által kitűzött cél sikeréért szurkolunk, ehhez kérünk támogatást.

A mai este a civil erő megmérettetésén túl, azonban igazi zenei élménnyel is kecsegtet. Remélem, hogy a Golgota Gospel kórus koncertje révén, e patinás falak között érzékelhetővé és átélhetővé válik, hogy miben is áll a tömegkultúra körén kívül álló alkotások értéke.

Tisztelt vendégeink, az előadáshoz mindannyiuknak jó szórakozást kívánok.