* Zipp | | 2009. november 12., csütörtök 07:03 |
Év végére tervezett befejezéséhez képest korábban, november végére elkészül a Szőlő utcai, 886 lakásos, gigantikus méretű panelépület rekonstrukciója. A helyiek a benne élő közel 3000 főnyi, azaz egy nagyobb falunyi lakóközösség okán csak „Faluházként” emlegetik.
Nagy kérdéseink közt feltétlenül ott van ez: mit kezd Magyarország a lakótelepekkel. Mintegy kétmillió ember lakik házgyári technológiával készített házakban, melyek rosszul szigeteltek, és sok esetben a technológia miatt hamarosan lejár az életciklusuk. Óbudán az egyik választható utat találták meg, a korszerűsítést. Az idén júliusban megkezdett kivitelezés 1800 db nyílászáró cseréjét, 10 centiméteres homlokzati hőszigetelés felhelyezését, valamint az épület tetején 1500 négyzetméternyi napkollektor rendszer kialakítását foglalja magában.Az ily módon alig néhány hónap alatt befejeződő felújítás ütemezése még az uniós holland társpartnert is meglepte. A projektgazda, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata kénytelen volt a környező épületek tetejéről a ház átalakulását nyomon követő webkamerákat beállítani, hogy Hollandiában ténylegesen követni tudják az építkezés menetét. Ezek a webkamerás felvételek egyébként az önkormányzat honlapján, a www.obuda.hu oldalon, a Faluház projekt menüpont alatt minden érdeklődő számára elérhetőek. A beruházás részleteiről Bús Balázst, Óbuda-Békásmegyer polgármesterét kérdeztük.
Zipp: Polgármester úr, mikor döntötték el, hogy belevágnak az 1,2 milliárdos Faluház-projektbe?
Az uniós, állami, önkormányzati, valamint lakóközösségi forrásokból megvalósulhatott panelfelújítási- és energetikai mintaberuházás előzményei hosszabb múltra, egész pontosan 2006-ig tekintenek vissza – vezet be a projekt történetébe a polgármester. Ebben az évben pályázott ugyanis Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Staccato néven a hollandiai Amsterdam Noord és a bolgár főváros, Szófia Oboriste kerületeivel együtt az uniós Concerto II. keretprogramra, amelyen egymillió eurót nyert. 2007-ben, mivel ekkor nem írt ki az állam Panel Plusz pályázatot, pontosítottuk a beruházás műszaki tartalmát. Tavaly meghatároztuk a finanszírozás kereteit, azaz pontosítottuk, hogy az uniós támogatást is idevéve 40%-ot biztosít az önkormányzat, 33%-ot az állami Panel Plusz program, és a fennmaradó 27%-ot teszi ki a lakóközösség önrésze. Idén közbeszerzési eljárás keretében választottuk ki a projekt kivitelezőjét, az Épkar Zrt-t, így kezdődhettek meg a munkálatok a nyáron.
Zipp: Milyen előnyökkel jár a lakók számára a beruházás?
Az ott élők számára nemcsak az a pozitív hozadék, hogy az egyedi, mozaikszerű, a környezetbe illeszkedő zöld, kék, fehér és ezek különböző árnyalatait megmutató homlokzati színezése okán Óbuda egyik emblematikus, legújabb kori épületében élhetnek majd. Ezáltal tetszetősebb, és nem utolsó sorban komfortosabb otthonaik értéke megközelítőleg 10%-kal nő is. A korszerűsítéseknek köszönhetően lakásonként akár 50%-os energiamegtakarítást is elérhetnek, illetve jelentősen csökkeni fog az épületre jutó szén-dioxid kibocsátás is.
Zipp: Lassan a végéhez közeledve milyen tanulságokat tudtak leszűrni eddig a beruházással kapcsolatban?
Talán a legfontosabb tanulság az volt, hogy egy ilyen horderejű beruházásnál az önkormányzat munkája nem fejeződhet be a pályázat sikeres megírásával, hanem a beruházást egészen az utolsó fázisig segítenünk és követnünk kell, hiszen az ehhez a projekthez szükséges folyamatos uniós kapcsolattartástól a lakók informálásán túl egészen a legmegfelelőbb banki konstrukció kiválasztásáig rengeteg embert próbáló feladat vár a közös képviselőre és a lakóközösségre. Zipp: Kiemelt hangsúlyt fektetnek a projekt kommunikációjára. Mi ennek az oka? A program nem fejeződik majd be az épület felújításával. A felújítás eredményeit és tapasztalatait, a kivitelezés során alkalmazott módszereket érdemes összegezni, mert tanulságos lehet hasonló projektek indításakor. Együttműködünk a Közép-Európai Egyetemmel is, akik szociológiai kutatásokat végeznek a lakóknál a beruházás teljes időtartama alatt.