Építsd föl minden éjszaka
Építsd föl újra s újra
Amit lerombol benned
A nappalok háborúja
Ne hagyd kihunyni a tüzet
A százszor szétrúgottat
Szítsd a parazsat
Nélküled föl újra nem loboghat
Nevetségesen ismerős minden
Mit mondtam, s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok
Már csak magamat benned
És magamban téged óvlak
Ameddig célja volna még
Velünk a fönnvalónak