Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömötök forrása; mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.
Tisztelt miniszter úr, igazgató hölgyek és urak, tisztelt pedagógusok!
Khalil Gibran, a modern arab líra egyik legnagyobb formátumú alkotójának gondolata megragadó képszerűséggel írja le a gondjainkra bízott gyermek életpályájának ívét. Sok mindentől függ, hogy nyílként célt érnek-e, de a család és az iskola biztosan a legfontosabb hajtóerő.
Évekkel korábban Óbuda volt az egyik garanciája annak, hogy a tehetséges budapesti fiatalok megfelelő alapokról indulhassanak, mert a kerület átlagon felüli oktatási színvonalat volt képes nyújtani. E kimagasló teljesítmény mögött rendkívül sok munka állt bizonyítva az önök-, tanárok, vezetők elhivatottságát, valamint az óbudai gyerekekben rejlő képességeket.
Ugyanakkor vegyes érzelmekkel gondoltam már akkor is a kihívások elé állított oktatási rendszerre. Ma már látjuk, hogy a Klikk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért kisebb csoda, hogy sikerült megtartani kerületünkben a korábban magasra pozícionált oktatási színvonalat.
Én magam már 18 éve veszek részt az óbudai közéletben, s a kerületben működő iskolákról, a hozzájuk kötődő programokról és eseményekről számos emléket őrzök. Most azonban úgy érzem, hogy az önkormányzat és az iskolák kapcsolatában valami végérvényesen megszakad. Mindez nem előzmények nélkül történik. Figyelmeztető jelként értelmeztem, amikor a rendszerben kódolt működési zavarok miatt a Klikk helyett önkormányzatunkat érte kritika. Most, hogy az iskolák fenntartói feladata is elkerül az önkormányzatoktól, ki lehet mondani, a szubszidiaritás, mint az egyik fontos kereszténydemokrata alapérték, elveszni látszik. A fogalom lényege szerint, amit helyi szinten meg lehet, azt ott is kell megoldani, és csak azt szabad magasabb (állami) szintre emelni, amit helyi szinten nem képesek elrendezni. Személyes meggyőződésem, hogy az önkormányzati feladatok elvonásakor is ezt a szemléletet kellene figyelembe venni. Aki nem így tesz, az sajnos a közösséget nem erősíti meg, nem építi.
Szögezzük le, a mi önkormányzatunk soha nem adósodott el, pláne nem az iskolák fenntartása miatt. Még akkor sem, amikor az állam helyett az óbudai adófizetők forintjaiból fizettük az agglomerációban élő tanulók után az oktatásukkal összefüggő költségeket.
Vannak, akik az oktatási rendszer teljes államosítása nyomán a tiszta és egyértelmű viszonyok megteremtésével érvelnek. Nos, én személy szerint azért örülök ennek, mert ez után nem lehet a Klikk által elkövetett hibák miatt az önkormányzatot hibáztatni. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérjük a tanügyi rendszert, és ha az óbudai gyerekek ellátása szükséget szenved, az önkormányzat tudni fogja, hogy mi a dolga.
Alig több mint három éve, amikor első lépésként az önkormányzat hatásköréből kikerültek a munkáltatói jogok, az érintettek közül sokan meglepő gyorsasággal értékelték újra az önkormányzathoz fűződő viszonyukat. Keserű tapasztalat volt ez nekünk, mivel komolyan gondoljuk és hisszük, hogy az óbudai közösségépítő munka nem csupán a megélhetést biztosító tevékenység, hanem olyan értékteremtő feladatvállalás, mely által erősebb és szerethetőbb hellyé válik Békásmegyer, Csillaghegy, Kaszásdűlő, Ófalu és a kerület legtöbb pontja. Az elmúlt évek alatt, mivel megszűnt a munkáltatói jogom, végre valós képet kaphattam a III. kerület oktatási vezetőiről, emberi reakcióik révén. Szomorú tapasztalat volt. Azt hiszem, a korábbi és a vegyes működtetésű rövid időszakban az önkormányzatunk minden támogatást megadott az intézményeknek és a Klikknek is, s nem a háláért cserébe. A hála ugyanis – mint tudjuk nem politikai kategória.
Mindezek alapján úgy látom, ha a közoktatás szerkezetének átalakítása nem párosul morális megújulással, akkor az biztosan nem fogja gyermekeink érdekeit szolgálni. A kerületi közösségépítő munkánk során sajnos a Klikkhez tartozó iskolákat nem sikerült megszólítanunk. Ezen, a jövőben mindenképpen változtatni szeretnénk.
Az együttműködés szó eredeti jelentése mára igencsak megkopott. Politikai sandaság és akarnokság képzete társult hozzá, én azonban hinni szeretnék valódi tartalmában és ennek jegyében egyengetni az utánunk jövő generáció, tehát a mi gyerekeink jövőjét. Mindannyian az ő sikereikben vagyunk érdekeltek, de abban, hogy ez elkövetkezzen önöknek, pedagógusoknak kulcsszerepük van. Nem csak tanítani kell őket, de nevelni is, becsületre, hazaszeretetre, mert ha úgy hozza a sors, meg kell tudni védeni igazukat és saját közösségük érdekeit.
Bizony e téren sok feladat vár még mindannyiunkra, hisz ha az oktatás rendszeréből kikerülő gyerekekre nézek, óhatatlanul Bereményi Géza sorai csengnek a fülembe: Hogy’ lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? És ahogy magukat nézem, egyik sem betonkemény, elszállnak az első szélre! Mi lesz így? – kérdezem én.
Saját megmaradásunk és boldogulásunk érdekében kérem önöket, adják tudásuk legjavát és személyes adottságaik által orientálják a gondjaikra bízottakat, hogy megállják a helyüket ebben a hitét és identitását vesztett világban.
Ha megengednek egy rövid személyes gondolatsort, akkor elmondom, sokat gondolkodtam azon, hogy megosszam-e ezeket a gondolataimat másokkal, önökkel. Talán elnézést kellene kérnem érte, mégis két ok miatt döntöttem így. Egyrészt nem tudom mikor lesz még lehetőségem pedagógusok előtt beszélni a minket érintő fontos dolgokról. Másfelől meggyőződésem, hogy csak közösen, a kellő nyitottságunkat megőrizve tudjuk megakadályozni, hogy falakat építsenek közénk.
Ennek megfelelően, – ahogy eddig, a jövőben is biztosítjuk a kerület tanulóinak az oktatással, neveléssel összefüggő szolgáltatásainkat. Marad a rászoruló gyerekek iskolakezdés előtti ingyenes reggeliztetése, illetve az ingyenes étkeztetés a tanítási szünetekben. Megtartjuk a szociálisan rászoruló gyermekek szociális tanulmányi ösztöndíját, miként a Jó tanuló, jó sportoló ösztöndíj lehetőségét is. Az önkormányzatimúzeumok ingyenes látogatása mellett nekik a múzeumpedagógiai szolgáltatásokért sem kell fizetniük. Az iskolák pályázhatnak a környezettudatos nevelést elősegítő tevékenységekre, például kirándulások szervezésére nemzeti parkokba, vadasparkba, természetvédelmi területre, illetve kulturális emlékhelyek látogatására. A felsőoktatásba belépő, hátrányos helyzetű diákok számára továbbra is elérhetővé tesszük a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázatot, valamint az Óbudai Továbbtanulási Támogatással is segítjük a szociálisan rászorulók felsőoktatásban való részvételét.
Ezek a mi eszközeink és lehetőségeink, melyekkel azt szeretnénk üzenni, hogy éppúgy magunkénak érezzük az itt tanuló gyermekek sorsát, mint önök, akik nap mint nap találkoznak velük.
Tisztelt ünneplők, köszönöm önöknek az egész éves munkájukat, a gyerekek iránti figyelmüket és mindazt a sok áldozatvállalást, melynek terheit csak önök és családtagjaik ismernek igazán. Őszintén remélem, hogy a mindannyiunkban jelenlévő feszültségeket a mai napra sikerül magunk mögött hagyni, így a pedagógus nap idén is megmaradhat a kötetlen és jó hangulatú kerületi események sorában. Szép napot és jó pihenést kívánok önöknek a mai ünnepre, és az önök előtt álló nyári szünet idejére is.
Isten éltessen minden pedagógust és nevelést segítő munkatársat a III. kerületben.
Köszönöm, hogy meghallgattak.