Szociális munka napja – 2017

Tisztelt ünneplők, hölgyeim és uraim!

Amint azt tudják, a kormány tavaly munkaszüneti nappá nyilvánította a szociális ágazatban tevékenykedők számára november 12-ét, azaz a szociális munka napját. Idén ez vasárnapra esett, így sajnos nem volt arra lehetőség, hogy az egymásba érő munkanapok láncolatát egy hosszabb hétvégén pihenhessék ki.

Senki sem vitatja, hogy az önök által választott hivatás azok közül való, mely az embert fizikai és lelki szempontból is az átlagosnál nagyobb mértékben veszi igénybe. Egykori tanulmányaimból még emlékszem, hogy a szociális munkás egész személyisége a munkaeszköze, ezért arra vigyázni kell, hisz nem csereszabatos. Sokan azt hiszik, csak úgy tudnak szolgálni és segíteni, ha saját boldogságukról lemondanak, közben pedig elfelejtik, hogy csak az tud adni, akinek van mit adnia – írta a múlt század német írója, Leonhard Frank.

Mi itt Óbudán a rendelkezésünkre álló eszközökkel arra törekedtünk, hogy kifejezzük munkájuk elismerését és biztosítsuk önöknek póték formájában azokat a forrásokat, melyek áthidalják azt az időszakot, amíg az állam lép. A felelősen gondolkodó szakemberek és a politikai döntéshozók előtt is világos volt, hogy hosszú ideig nem halasztható a helyzet rendezése, a képzett szociális szakemberek vészjósló elvándorlásának gátat kellett vetni. Az év elejétől az ágazatban átlagosan 33 százalékos bérnövekedést könyvelhettünk el, ami ugyan a munkavállalóknak siker, számunkra, mint intézményfenntartó számára azonban komoly dilemma forrása is. Mivel a béremelésnek nálunk nincs állami fedezete, azt kell mérlegelnünk, hogy a fejlesztések területéről mennyi pénzt kell a megnövekedett bérköltségre átcsoportosítanunk. A kialakuló bérfeszültséget is tompítanunk kell, s nem csak a szociális területen dolgozóknál, hanem az oktatási ágazatban és az teljes önkormányzati szektorban is.

 

Tisztelt egybegyűltek!

A legfrissebb adatok szerint 90 ezren dolgoznak a szociális szférában, és naponta 800 ezer embernek nyújtanak valamilyen formában segítséget. Ez utóbbi szám azt is mutatja, hogy a prevenció és az egyéni esetkezelések ellenére ma is rendkívül nagy a rászoruló vagy kiszolgáltatott emberek köre. Miután a társadalom több mint harmada létminimum alatt él (ezt a KSH módszertanával készített kutatásból tudjuk) a jövedelmi szegénységben rendszerszintű változást elsősorban gazdaságpolitikai eszközökkel-, újratermelődésének csökkenését pedig az esélyteremtő oktatási rendszer megerősítésével lehet elérni. Ludwig Erhard bajor kereszténydemokrata politikus, a szociális piacgazdaság modelljének megteremtője azt tartotta, hogy a legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, a növekvő termelékenység és a verseny. Nézete szerint a jó foglalkoztatás- és szociálpolitikát versenypolitikának hívják. Ezért is nagy öröm számunkra, hogy körünkben köszönthetjük Magyarország első számú szociálpolitikusát, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter urat, és reméljük, hogy közreműködése által –ismét csak Erhard szavaival: a gazdasági haladás eredményei a „fogyasztókat” növekvő mértékben gyarapítják majd.

Úgy gondolom, hogy a jó gazdaságpolitika mellett a szociális ellátórendszernek a normatív segélyezésen, és a különböző adható támogatásokon túl a legfontosabb szerepe a családok támogatásában van.

Óbudán az átlagosnál számos tekintetben jobb a helyzet, mely nem kis részben a kiterjedt szociális védőhálónak, illetve a III. kerületben működő civil szervezeteknek köszönhető. A kitűnő együttműködés ellenére is vannak azonban még ellátatlan területek. Fejlesztési céljainkat, megoldási terveinket és a jövőt érintő elképzeléseinket a Fischer Ágoston Programban foglaltuk össze. Az akut krízisek kezelése azonban a jelen feladata. Ezért szorgalmazom minden fórumon a szociális jelzőrendszer minél szélesebb körű összehangolását. A vészhelyzetek felismerése valóban életeket menthet, ezért a szociális gondoskodás hálózatába szorosabban kell bevonni a védőnői szolgálat munkatársait, a háziorvosokat és az iskolák pedagógusait.

Az általunk képviselt közösségépítésnek a szórakoztató programok, különböző kulturális és sport rendezvények mellett lennie kell egy szolidaritáson és a másik ember iránt érzett felelősségvállaláson nyugvó dimenziójának is. Természetesen nem csak a formális szervezetek hivatali feladata a súlyos szociális problémák észlelése és jelzése, hanem a családokkal és gyermekekkel kapcsolatot tartó civileké, illetve a helyi lakóközösségek tagjaié is.

Úgy látom, ennek egyre nagyobb a jelentősége miután a társadalom egészén belül is tapintható egyfajta feszültség, növekvő agresszió. Nem nézhetek félre, amikor azt látom, hogy ügyintéző kollégáinkat fenyegetik, feljelentik. Figyelmeztető tünet, amikor már a segítő embereket zaklatják. Ebben a helyzetben világos számomra, hogy politikusként a feszültség enyhítése a feladatunk. Azt is látjuk, hogy a szociális szakterületen veszélyesen nagy a fluktuáció, jelentős a munkaerő hiány, és a folyamatosan változó jogszabályi környezet sem könnyíti meg a munkájukat. A magunk korlátolt eszközeivel igyekszünk a bajokat kezelni, de számítunk az önök megértésére és türelmére is.

Szerencsére azért szívderítőbb eseményekről is be tudok számolni. Megújult a Mókus és a Kerék bölcsőde, a Medgyessy Bölcsőde korszerűsítése pedig, – ahol a Gézengúz Alapítvány is működik – november 20-án ér véget. Ezekben a napokban kezdődött el a Harrer Idősek Klubjában a felújítás, a Szérűskert Idősek Klubjában a nyílászárók cseréjével a jövő héten végeznek. Nyáron a Derűs Alkony Gondozóház – köszönhetően Varga Mihály miniszter úr támogatásának, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt pályázatnak, ismét régi fényében ragyog. Május óta teljes körűen felújítva áll a rászorulók rendelkezésére a Családok Átmeneti Otthona is.

Idén Önkormányzatunk elnyerte a „Családbarát hely”, címet, melyet a Három királyfi, Három Királylány Mozgalom adományozott nekünk; a múlt héten pedig az EMMI államtitkárától vetett át Kelemen Viktória alpolgármester asszony és Galló Judit főosztályvezető asszony az emléklapot és emlékplakettet, amit az önkormányzat a gyermekvédelem területén végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréséül kapott.

Végezetül ez úton is szeretnék gratulálni az előbb említett főosztályvezető asszonynak, hogy magas szakmai színvonalú munkájáért „Zalabai Gábor díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért” kitűntetésben részesíti őt a Fővárosi Önkormányzat.

Mindezeken túl tegyük azt is hozzá, hogy a gondoskodó és szolidáris város az önök kitartó munkája és áldozatvállalása nélkül nem lenne működtethető, amiért ez alkalommal is szeretném köszönetemet kifejezni. Szociális szolgáltatásaink színvonalát önökkel közösen szeretnénk tovább emelni, ezért az előttünk álló évhez sok türelmet, kitartást és jó egészséget kívánok mindannyiuknak.

Köszönöm, hogy meghallgattak.