Budapesti mozaik. A helyiek körében végzett közvélemény-kutatás szerint az óbudaiak többsége a part menti nyomvonalat támogatja – mondta Bús Balázs, a III. kerület polgármestere
– Hosszú évek óta tart a vita a Római-part árvízvédelmének megoldásáról. A legutóbbi közgyűlési döntéssel, vagyis, hogy kiépítik az Barát-patak és az Aranyhegyi-árok védelmét, mondhatjuk, hogy nyugvópontra került az ügy?
– Talán most indult el egy olyan folyamat, amely inkább szakmai, mint politikai töltetű. A fő problémát eddig is abban láttam, hogy erősen átpolitizált a kérdés, így nehéz jó döntést hozni. Ebből a szempontból szerencsésnek tartom Tarlós István főpolgármester kezdeményezését, vagyis a szakmai grémium felállítását, ami minden oldalról megvizsgálja a védmű ügyét. Az is jó döntés volt, hogy szakaszoltuk a gátépítést, hiszen egyes részein nem volt semmilyen vita a mobil fal hollétéről. A védmű kapcsán három szempontot érdemes szem előtt tartani, s amennyiben ezek érvényesülnek, mindenki elégedett lesz a végeredménnyel. Az egyik, hogy a Csillaghegyi-öblözetben meg kell oldani magát az árvízvédelmet. Meg kell óvni azt a bizonyos hetven hektárt is, amely védtelen maradna, amennyiben a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon épülne a gát. A harmadik szempont, hogy a part természetes mivoltát meg kell őrizni. Ha ezek érvényesülnek, a kardcsörgetők is nyugodtak lehetnek.
– Azok, akiket közvetlenül érint a probléma, melyik megoldással értenek egyet?
– Közvélemény-kutatást végeztettünk, amely szerint a helyiek többsége a part mentén épülő gátat támogatja, amennyiben annak természetközeli állapotát meg lehet oldani. Alapvetően a kerületieknek nincs gondjuk azzal, hogy a hetven hektár védve legyen, csak amiatt aggódnak, hogy a Dunával való kapcsolat ne szakadjon meg.
– Saját javaslata volt a nyomvonalak kapcsán az a verzió, amely a telekhatárok mentén húzná meg a mobil fal vonalát. Ezzel kapcsolatban az volt a kritika, hogy a telektulajdonosokkal az egyeztetés túlságosan elnyújtaná a folyamatot. Reális ez az aggály?
– Pár éve volt már tervezési folyamat, ekkor a tervezők megkeresték az ingatlantulajdonosokat, akiknek a többsége szívesen áldoz a telkéből. Ez nekik is érdekük, hiszen ezáltal felértékelődik a telkük, nem utolsósorban védelmet kap az árvizek ellen.
– Szó volt az ügyben helyi népszavazásról. Kizártnak tartja, hogy referendum legyen a kerületben?
– Korábban indult ezzel kapcsolatban egy kezdeményezés, amelyet a választási bizottság és a bíróság is elutasított. Arra hivatkoztak, hogy az árvízi védekezés fővárosi feladat, így a III. kerület nem írhat ki a témában referendumot. Fura helyzet. A főváros ezt megtehetné, de nem helyi szinten, csak Budapest egészében hirdethetné meg a népszavazást, ami nem lenne korrekt.
– Hogy érti ezt?
– Ne az erzsébetvárosiak vagy a rózsadombiak mondják meg, hogy mi itt, Óbudán hogyan védekezzünk az árvíz ellen. Amellett egyébként, hogy abszolút támogatom, hogy amiben csak lehet, kérjük ki az emberek véleményét, tudni kell azt is, hogy a rendszerváltás óta sehol nem volt érvényes helyi népszavazás. Ahogy a bulinegyed esetében is láthattuk, érdektelenségbe fulladhat egy ilyen kezdeményezés. Ebből a szempontból tehát pénzkidobás, annak viszont van értelme, hogy célzott közvélemény-kutatásokat készíttessünk bizonyos kérdésekben. Ezek reprezentatívak, és tükrözik a lakosság óhaját. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy katasztrófavédelmi kérdésekben referendumot tartani felelőtlenség.
– Mennyire tudtak jól együttműködni a fővárossal a mobil gát ügyében?
– A főpolgármesterrel elég régóta foglalkozunk közösen a problémával, hiszen 2002 óta először alpolgármesterként, majd kerületvezetőként voltam jelen Óbudán. Láttam, ahogy országos politikusok idejönnek, ígérgetik a gátat, majd nem történik semmi. A főpolgármester viszont következetesen szorgalmazta az ügyet, és 2005-ben éppen Óbuda vezetése kezdeményezte, hogy készüljön tanulmányterv a gátról és a nyomvonalról. Ezekben tehát egyetértés van.
– Más kérdésekben is tudja érvényesíteni a kerületi érdeket?
– A Fővárosi Önkormányzat munkájában már 1993 óta részt veszek, akkor még tanácsadóként, de ültem a közgyűlésben akkor is, amikor frakciókba tömörültek a képviselők. A 2014 előtti időszakban a döntéshozatalt befolyásolták a politikai szempontok, 2010 előtt pedig kifejezetten azok a kerületek kaptak támogatást, amelyek éppen az adott politikai kurzust képviselték. Óbuda akkor nem is nagyon jutott fejlesztési pénzhez. Ebből a szempontból fontosnak és hatékonynak tartom azt a döntést, hogy a testületben maguk a polgármesterek üljenek, közvetlenül képviselve így kerületük érdekét. Azok a helyzetek nehezebbek, amikor a lokális és az összvárosi érdek ütközik, de ebben áll a politika művészete.
– Folytatódnak a parttalan szócsaták az ellenzékkel a Fővárosi Közgyűlésben, miután eltűnnek a kamerák?
– Kétféle ellenzéket látok. Vannak köztük polgármesterek, akik nem teljesen pártpolitikai szempontok, hanem a saját kerületük érdekeinek mentén szólalnak fel, ugyanúgy, ahogyan mi is. A pártlistán bekerült ellenzéki képviselők viszont teljesen komolytalanul viselkednek, pedig többüknek komoly városvezetési múltja van. Így teljesen hiteltelen, amit képviselnek.
– Érdekes jelenet volt, amikor a legutóbbi ülésen az MSZP-s Tóth József nemcsak megszavazta az idei költségvetést, hanem gratulált is hozzá. Előfordult már máskor is?
– Sokszor látni arra példát, hogy az ellenzék soraiból a polgármesterek máshogyan szavaznak, mint ahogyan a pártjuk érdeke megkívánná. Ha igazán a kerületük lakóinak az érdekét képviselik, ez a helyes döntés.
– Hogyan látja, az önkormányzati választáson az állampolgárok a számukra szimpatikus párt jelöltjére szavaznak, vagy arra, aki számukra emberileg megnyerő, függetlenül attól, hogy melyik politikai közösség tagja?
– Más az országgyűlési, és más a polgármester-választás. Előbbinél inkább a pártlogika működik, utóbbinál pedig akár a személyes ismertség, a szimpátia. Ezért is fordul elő, hogy egy kerületvezetőt akár három-négy cikluson át is újraválasztanak, és akár olyanok is voksolnak rá, akik a mögötte álló párttal nem értenek egyet. A lokálpatriotizmus is működik a kerületekben is, és Óbuda ebből a szempontból különleges része Budapestnek. Miközben van egy kemény különállása a kerületnek, erősen kötődik is a fővároshoz.
– Mi ennek az oka?
– Lehet mögötte történelmi múlt vagy térségi szempont. Óbuda mondhatni város a városban, és bizonyos szempontból a vidék érzetét kelti. Ami biztos, hogy akik Óbudára költöznek, nagyon hamar megszeretik a környezetet, és könnyen óbudaivá válnak.
– Milyen egy óbudai?
– Nagyon kötődik a környezetéhez, ez biztos. Óbuda rendkívül gazdag, és sok kerülettel szemben itt minden van. Hegyvidék, lakótelep, kertvárosi övezet, természeti értékek, például a Mocsárosdűlő, ahol még hagyományos állattartással is foglalkoznak. Nagyon sokszínű.
– Sokáig lobbiztak azért, hogy Óbudán alakítsák ki az új budapesti centrumkórházat. Végül nem így lett, a Szent Margit Kórház viszont komoly fejlesztési lehetőséget kapott. Hogyan élnek vele?
– Az új kórház Dél-Budán fog épülni, ennek ellenére úgy gondolom, Észak-Budán is szükség lenne egy hasonló, súlyponti intézményre. A Margit Kórház ebben a régióban rendkívül fontos feladatot lát el, de központi ellátó szerepét nem tudná betölteni. Bizonyos ellátásokban azonban kiemelkedő teljesítményt nyújt, s ezt tovább kell fejleszteni.
– Mi a tapasztalata, könnyebb a kerület dolga azáltal, hogy központi fenntartóhoz kerültek a kórházak?
– A mi esetünkben a probléma abból fakadt, hogy 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat nem szakmai, hanem politikai alapon akarta átszervezni a kórházakat, amiben az akkori kormányzat partner volt. A most lezajlott államosítás viszont hasznos volt és segített, a fenntartóval jó együttműködés alakult ki a kerület szempontjából is.
– Ugyanez a véleménye az oktatás átszervezésével kapcsolatban is?
– Árnyaltabb a helyzet. A legfontosabb, főleg az esélyegyenlőség szempontjából, hogy legyen egy egységes rendszer, amiben fontos az állam szabályozó szerepe. A kerület egyébként továbbra is ott van az iskolák életében, sok fejlesztésben veszünk részt és nyújtunk segítséget.
– A Kolosy téri piac átalakítás alatt áll, jelenleg pályáztatási szakaszban van. Egyes sajtóhírek szerint a mostani bérlőknek túl keveset fizetnének a kilépésért, és a jövőbeni üzemeltető kiléte is bizonytalan. Pontosan mi történt?
– A piac évről évre folyamatos veszteséget termel az önkormányzatnak, körülbelül harminc-negyven millió forintot. Megváltoztak a vásárlási szokások, és a parkolási helyzet is, úgyhogy megoldást kellett keresnünk. Új funkciót kellett találni a piacnak, így tanulmányt készíttettünk, majd annak alapján írtuk ki a pályázatot. Öten jelentkeztek, és érdekes, hogy még mielőtt a jelentkezési határidő lezárult volna, az egyik ellenzéki újság már tényként közölte, hogy ki a győztes.
A nyertesről szintén nincs még döntés, de már sok baloldali újság tudni véli, ki az. Úgy tűnik, ezt a pályázatot mindenáron be akarják rángatni a választási kampányba. Ezzel nem tudok mit kezdeni.
– Milyen új funkciót képzelnek el a piacnak?
– Alapvetően annak örülnék, ha gasztro irányba menne el, például a Hold utcai piac mintájára. Szeretnénk kicsit a turistákat is odacsábítani.
– Nagyjából egy év van hátra az önkormányzati választásig. Addig mi a terve a kerületben?
– Mivel megváltozott az önkormányzat finanszírozása, sok fejlesztést csak akkor tudunk megvalósítani, ha kapunk hozzá állami támogatást. A beruházásainkat közösségi tervezés előzi meg, vagyis a helyiek igényei szerint alakul a kerület. Sok projektet készítettünk elő csak ebben az évben hatmilliárd forint összértékben. Beadtunk pályázatot például szakrendelő-fejlesztésre is, ám erről majd csak április második felében születik döntés, de 2020-ig előkészítettünk négy átfogó programot, amely az infrastrukturális, a szociális, az egészségügyi és a környezetvédelmi elképzeléseinket tartalmazza. Tavaly két projektünkre kaptunk támogatást, a Szépvölgyi úti park megújítására és a Lékai bíboros téri 1848-as emlékpark kialakítására. Ezek még az idén elkészülnek, ahogy több óvoda- és bölcsődefelújítás is. Jövőre pedig átadjuk a szintén kormányzati támogatásból megújuló Békásmegyeri Piac és Közösségi Tér épületegyüttesét.
– Indul újra a polgármesteri székért?
– Igen, szeretnék, amennyiben továbbra is érzem, hogy az óbudaiak többsége támogat. Nagyon jó munkatársakkal van lehetőségem együtt dolgozni, sok elképzelésünk és tervünk van még a kerületben.