Cselekvő közösségek szakmai nap – 2018

Tisztelt meghívottak, hölgyeim és uraim!

Budapest III. kerülete, Óbuda-Békásmegyer sok szempontból kivételes helyet foglal el a főváros térképén. Turizmust tekintve a Dunakanyar felé vezető út kapuja; megjelenésében a jelentős zöld területek és a közvetlenül elérhető Duna-part teszi igazán természetközeli településsé. Az oktatás, mint szolgáltatás, középiskolai és egyetemi szinten is kimagasló, de a vállalatok számára is igen vonzó, köszönhetően a jó infrastruktúrának és a kiaknázható zöld-, vagy barnamezős célterületeinek. Az egyik legnagyobb területű és lélekszámú budapesti kerület, ami nem véletlen, hisz 1873 előtt önálló mezővárosként svábok, magyarok és zsidók közös otthona volt. Ebben a történetiségben gyökerezik a ma is érzékelhető város a városban hangulata, melyre még azok az óbudaiak is büszkék, akiknek nem olyan régről való a kötődése a városrészhez.

A hevenyészett jellemzés egy virágzó és szerethető település képét vetíti elénk, ezért érdemes néhány szót szólnom arról is, hogy az általam vezetett önkormányzat miként sáfárkodik immár több mint 10 éve ezekkel a kiváló adottságokkal. Elsőként le kell szögeznem, hogy polgármesterként az alulról szerveződő közösségek erejében, és a helyben élők öntevékeny kis köreiben látom a fejlődés lehetőségét. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél többen legyenek azok az óbudaiak, akiknek határozott elképzelésük van a környezetük jövőjéről, és annak alakításáért hajlandóak másokkal együttműködni. Nem feltétlenül kell egyetértenünk a változtatás irányában, de mindenképpen szükséges a konstruktív hozzáállás. Amikor a közösségépítés jelszavát tűztük a zászlónkra az a meggyőződés vezetett, hogy kialakítsuk, illetve megerősítsük az emberek közötti kapcsolatokat, keretet adjunk az új ismeretségeken alapuló kreativitásnak. Törekvésünk egyik legjobb példája a köztereink rehabilitációját célzó közösségi tervezés. Virág Benedek, a Városfejlesztő Kft. igazgatója ennek részleteiről ad majd átfogó képet előadásában, a koncepció lényege azonban azon a felismerésen alapul, hogy a lakók akkor érzik csak közvetlen környezetük alakítását, és a felújítás eredményeit magukénak, ha annak megtervezésében is részt vettek. Ezért aztán már évek óta együtt gondolkodunk velük, az összejöveteleken pedig – egyáltalán nem mellékesen – erősítjük az előbb vázolt kapcsolati hálót.

Az említett városfejlesztés mellett a kulturális terület jelenti a másik feladatkört, ahol jelentős közösségfejlesztő eredményekről lehet beszámolni. A Győr méretű Óbudán, a lakosságszámból adódóan meglehetősen sokrétű közönségnek kell színvonalas szabadidős programokat kínálnunk. Ehhez szerencsére kellően sokoldalú intézményhálózat áll rendelkezésünkre. Az Óbudai Kulturális Központ összesen öt háza nemcsak területileg fedi le a kerületet, de klub foglalkozásoktól kezdve a képzőművészeti kiállításokon át egészen a nagy szabadtéri koncertekig, kortól és érdeklődési területtől függően itt mindenki találhat magának valamilyen kulturális vagy szabadidős elfoglaltságot. Bár elsőre nem mindenki gondolja azt, hogy ezek az események egyben közösségépítő alkalmak, mi azonban látjuk benne a lehetőséget.

Jan Gehl, híres dán építész urbanisztikai alaptézise, hogy az ember legfőbb szükséglete a többi ember társasága. Őt ez a teória a városok térszerkezetének alakításában vezérli, bennünket viszont arra ösztönöz, hogy teremtsük meg a találkozások fórumait. A III. kerületben működő múzeumokat (a fenntartótól függetlenül) az itteni állandó lakcímmel rendelkezők számára sikerült ingyenessé tenni. Ennek köszönhetően nem csak a látogatók számának növelését céloztuk, de a helyi vonatkozású gyűjtemények, tárlatok szélesebb körű megismertetése által a sokat emlegetett lokálpatrióta érzést is fenn tudjuk tartani, és talán a helyi kötődést is erősíteni. Azt gondolom, hogy Hadrianus császárról és koráról, Krúdy Gyuláról vagy épp Goldberger Leó életéről néhány helyi vonatkozású momentumot megismerni és elraktározni kifejezetten imponáló lehet bizonyos körökben, és ez független attól, hogy iskolai szervezett látogatás keretében, vagy épp önképző megfontolásból látogat el valaki a múzeumba. Számunkra ezen felül az is szempont, hogy ezek az alkalmak is potenciális lehetőségek az azonos státuszú vagy érdeklődésű emberek találkozására.

Nos, tisztelt egybegyűltek, remélem, hogy sikerült felkeltenem az érdeklődésüket az óbudai közösségépítés iránt és kíváncsian hallgatják majd Népessy Noémit, az Óbudai Múzeum igazgatóját, illetve Virág Benedek igazgató úr közösségi tervezésről szóló előadását.

A mai naphoz mindannyiuknak hasznos időtöltést és inspiráló együttgondolkodást kívánok.