Tisztelt sportbarátok, kedves résztvevők!
Ezen a héten az egész pingpong világ Budapestre figyel. Érdekes egybeesés, de épp ezen a héten zajlik Magyarországon az asztalitenisz világbajnokság. A mi érdeklődésünk középpontjába azonban, itt az Óbudai Kaszások csarnokában most a Fővárosi Amatőr Nyugdíjas Asztaltenisz Bajnokság áll.
Tekintettel arra, hogy 1928-ban még önök sem éltek, érdemes felidézni a magyar pingpong aranykorát. Gondolták-e volna például, hogy ebben az időszakban mi magyarok voltunk e sportág egyeduralkodói? Az első két vb-n, 1926-ban Londonban és 1928-ban Stockholmban tizenegy számban osztottak aranyat, tízet a mieink hoztak el. 1930-ban Berlinben a magyarok mindent vittek, a hat számban megszerzett hat arany mellé négy-négy ezüstöt és bronzot is nyertek. A sportág számunkra legsikeresebb sportolója Barna Viktor volt, érdemes megjegyezni a nevét, hisz 1928-tól 1938-ig nyolcvanhárom alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Máig legeredményesebb pingpong versenyzőnk. 1929 és 1954 között összesen negyven világbajnoki érmet – köztük huszonkét aranyérmet – nyert. A hatvanas évektől aztán előretörtek a kínai versenyzők, a nyolcvanas évektől pedig már csak elvétve lehetett elhódítani tőlük az aranyérmet.
A mai versenyen Póta Georgináékhoz képest önök abban a helyzeti előnyben vannak, hogy a korosztályukhoz tartozó pekingi nyugdíjasklubok játékosai nem jöttek el Óbudára. A küzdelem azonban így is kiélezettnek ígérkezik, s a végső eredményektől függetlenül – azt gondolom – mindenki nyer. Már önmagában siker, hogy kiléptek a komfortzónájukból, és beneveztek a bajnokságra. Talán emlékeznek még a nyolcvanas években esténként jelentkező tv torna szignáljára: „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell – a karosszékből álljanak most fel!” Önök ezt megtették, s ezzel egy nagy lépést tettek az egészségtudatos életmód felé.
Szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény munkatársainak, hogy ezt a mai versenyt megszervezték, munkájukkal támogatják és népszerűsítik az idősek körében az asztaliteniszt. Külön köszönöm Volper László mesteredző úrnak a versenyhez nyújtott szakmai támogatását.
Önöknek pedig, akik a főváros hét különböző kerületéből érkeztek, jó versenyzést és további hosszú, aktív éveket kívánok.