Bús Balázs: Az NKA stabil, a kormány támogatásának köszönhetően több pénzből gazdálkodhat

Interjú a kultúra napjára

A Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a kinevezésétől eltelt időszakról beszélt, amely jelentős változásokat hozott az intézmény életébe. A bevételeket sikerült megnövelni és új, a nemzeti közösséget építő programok támogatását tűzte ki célul.

  • Tavaly január 1-én nevezték ki az NKA alelnökének. Hogyan ítéli meg az elmúlt egy évet, a pályázatok szempontjából mennyire volt sikeres ez az időszak?

Nem egy könnyű időpontban lettem az NKA alelnöke, és bár az elmúlt év költségvetését még nem én készítettem elő, mégis az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartottam, hogy az NKA stabilitását biztosítsam, és ehhez próbáljak plusz forrásokat szerezni. Alapvetően úgy látom, az NKA az alapítói szándék szerint működik jelen pillanatban is, azaz ahogy azt 1993-ban az Antall-kormány elindította, és ez a különböző nézetű politikai kormányok alatt sem változott. Kollégiumait tekintve 18 állandó és 7 ideiglenes kollégiumban folyik magas színvonalú, a változásokat és az igényeket összehangoló szakmai munka. Ebből 10 művészeti főtematikájú, ezek az Építőművészet, a Fotóművészet, a Filmművészet, az Iparművészet, a Képzőművészet, a Népművészet, a Szépirodalom, a Színházművészet, a Táncművészet és a Zeneművészet Kollégiumai, illetve 8 nem művészeti főtematikájú úgy, mint az Ismeretterjesztés és Környezetkultúra, Könnyűzene, Könyvkiadás, Közművelődés, Kulturális Fesztiválok, Örökségvédelem, valamint ezévtől külön kollégiumként – a korábbi Közgyűjtemények Kollégiuma feladatkörét átvéve – a Múzeumok Kollégiuma és a Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma. A 7 ideiglenes kollégiumból a tavalyi évben 3 új alakult, így a Hangfoglaló Program, Halmos Béla Program, Imre Zoltán Program és az Összművészeti Programok Kollégiuma mellett a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium és a Veszprém-Balaton 2023 Ideiglenes Kollégiuma is újabb tematikák támogatására ad lehetőséget. A kollégiumokban az adott terület elismert szakemberei átláthatóan és nyilvánosan végzik munkájukat, döntenek a kiírásra kerülő és a beérkező pályázatokról. A felsorolásból látható, hogy a kollégiumok az egész nemzeti kulturális életet lefedik és munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az NKA valóban átfogó, a kultúra minden területét magába foglaló támogatásokat biztosítson. Napjainkra az NKA a Kárpát-medencei magyar kulturális élet legjelentősebb szereplőjévé vált.

Ami a pályázatokat illeti, a tavalyi évben több mint 7000 pályázatot támogattunk. Voltak nehézségeink, hiszen a lottó 5-ös bevételei sem úgy alakultak, ahogy reméltük, illetve a támogatási igények is jelentős összegre rúgtak. Sokan nem tudják, de a büdzsénkben a lottó 5-ös adóbevételeiből származó pénz egy előre megjósolhatatlan elem. Jelenleg ennek a bevételi forrásnak a 90%-át kapja meg az NKA, idén ez azonban mindösszesen 85%-on teljesült. Ez azt jelenti esetünkben, hogy a tervezettnél hozzávetőlegesen 1,8 mrd forinttal kevesebb folyt be a tavalyi évben. Azt gondolom a következő években csökkentenünk kell a szerencsejátéknak való kitettségünket és el szeretnénk érni, hogy a jövőben ez a bevételi forrás 100%-ban kulturális célokat szolgáljon az NKA-n keresztül, mindemellett, hogy szükségesnek tartom további állami forrásokat bevonását is.

Mindezek ellenére – a megítélt támogatások mértékéből jól láthatóan – elmondható, hogy nagyon is eredményes évünk volt. A kormány támogatásának köszönhetően  – az előző években felhalmozódott maradvány hozzáférhetővé tételével – sikerült megdupláznunk az odaítélhető támogatásokat.

  • Befolyásolta a járvány a tavalyi évüket?

A COVID-járvány teljesen új helyzetet teremtett a kultúrafogyasztás terén. A piaci működések nagyjából lenullázódtak és megnőtt az állami támogatások iránti igény, akár a koncertekre, színházakra vagy bármely kulturális szereplőre gondolunk. Véleményem szerint ez a tendencia a következő években sem fog visszafordulni, sőt erősödhet. Mindez erőteljesebb állami szerepvállalást feltételez a kultúra finanszírozásában, amelyet a mindenkori kormány az NKA–n keresztül tud eljuttatni a kultúra közvetítőihez. A járvány okozta helyzet miatt is foglalkoznunk kell a kulturális életet érintő áfa kérdésével is, véleményem szerint fontos lenne támogatni annak 5 %-ra való csökkentését.

  • Számíthat az NKA a kormány támogatására?

A tavalyi év megmutatta mindannyiunk számára, hogy az NKA működése fontos a magyar kormány számára, a jelenlegi kultúrpolitikában számottevő szerepet tulajdonít az intézménynek, így a működését is támogatja. Az új ideiglenes kollégiumok közül a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiuma 6 mrd forint pályázati keretösszegére pályázhatnak az alkotók, a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma pedig 3 mrd forintos támogatást tesz lehetővé vidéki múzeumoknak, alkotóházaknak. Az NKA életében ilyen jelentős változás nem történt még, így az NKA létjogosultságával kapcsolatos korábbi kételyek a tavalyi kormánydöntések fényében teljes mértékben érvényüket vesztették.

  • Milyen új tervekkel indul a 2022-es év? Hogyan alakul az idei költségvetés?

Év végén egy technikai jellegű apróbb, de a pályázóknak annál nagyobb segítséget jelentő módosításról döntöttünk. Igyekszünk tervezhetőbbé tenni a pályázást azzal, hogy a lehető legtöbb pályázatot minél hamarabb kiírjuk, az első negyedéves pályázatokat ez év márciusáig megjelentetjük.

Ami viszont már egy koncepcionális változtatás az NKA életében, az a közösségépítés ösztönzése. A pénzügyi stabilitás biztosításán túl rendkívül fontosnak tartom, hogy a közösségépítés hangsúlyosan megjelenjen az NKA pályázati kiírásaiban, így az azokra érkező programokban. Ezzel végeredményben a nemzeti közösségépítést szolgáljuk. Az NKA jövője erről fog szólni az elkövetkező időszakban. Az első ehhez kapcsolódó tavalyi döntésünk ugyan egy kisebb léptékű projekt volt, de rendkívül népszerűre sikeredett. Ez a szabadtéri mozik támogatását célozta, az idei legutóbbi bizottsági döntéseink azonban már több nagyszabású pályázati kiírást tesznek lehetővé.

Idén több pénzből gazdálkodhatunk, mint a tavalyi évben. Ennek köszönhetően indítjuk el a Pajta Programot és a Petőfi Klubokat, valamint 400 millió forinttal megemeltük a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma pályázati keretösszegét is. Továbbá elindítunk két új programot. Az egyik az idősek klubjainak minőségi kulturális programjait támogatja, amelyek esetében is a helyi közösségek megerősítése az egyik fő célkitűzés, valamint a MANK-kal közösen egy, a cigányság kultúráját támogató összművészeti program megvalósítását ösztönzi.

A már említett harmadik ideiglenes kollégium, a működését januártól megkezdő Veszprém-Balaton 2023 Ideiglenes Kollégiuma. 2023-ban ugyanis sikeres pályázatának köszönhetően Veszprém megyei jogú város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet és rendezhet nagyszabású programsorozatot a térségben. Remek az alapkoncepció, hiszen az egész térséget felölelő és ellátó rendezvényt álmodtak a szervezők, ahol szintén megjelenik a közösségépítés, mint fő elem.  Az EKF sikere jóval túlmutathat Veszprém határain, de még a Bakony-Balaton térségen is és nemzeti üggyé válhat. Az NKA a kollégiumnak ebben az évben 400 millió forintos pályázati keretösszeget biztosít.

Az NKA jövőre lesz 30 éves. Látható, hogy működése idáig is – kormányzati ciklusokon átívelve – stabilan a magyar kulturális élet legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatási formája, intézménye. Ennek a hagyománynak a folytatása, megerősítése mindannyiunk közös érdeke.