Bús Balázs: Elképesztően felületesek a baloldali kultúrpolitikusok

https://index.hu/kultur/2022/02/23/bus-balazs-nka-inkei-peter-parlamenti-valasztasok-lobbi-demeter-szilard/

Bús Balázs tavaly január óta a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, korábban III. kerületi polgármesterként dolgozott, az önkormányzati választások után pedig mint kerületi képviselő vett részt a városházi üléseken. Nemrég derült ki, hogy az NKA-s pozíciója összeférhetetlen az önkormányzati képviselőséggel, ezért lemondott az utóbbiról. Megerősítené az NKA szerepét, és óbudai jelöltként indul az országgyűlési választásokon. Úgy látja, hogy mélyponton van a politikai kultúra, a maga részéről továbbra is a közösség építését tartja a legfontosabbnak.

Amint kiderült az NKA alelnöki poszt összeférhetetlensége a kerületi tevékenységével, azonnal lemondott az önkormányzati mandátumáról, de miként lehetséges, hogy az ellenzék tiltakozása után értesült arról, hogy nem megy együtt a kettő?

Két törvény szabályozta a helyzetem. Az egyik a Nemzeti Kulturális Alapról szóló, amely nem említ ilyen összeférhetetlenséget, az önkormányzati törvényben viszont szerepel. Arról a két helyről, ahol ezt vizsgálni kellett volna a kinevezésem során, tehát a minisztériumból, illetve a képviselői testület törvényes működéséért felelős önkormányzat jegyzője felől sem érkezett jelzés a problémáról. Ha ezt korábban megteszik, már egy éve lemondtam volna, ahogy most is azonnal megszüntettem ezt az összeférhetetlenséget, amint tudomásomra jutott.

Mivel az önkormányzati tiszteletdíját a kinevezése óta jótékony célokra utalta át, ezzel néhány millió forinttal szegényebbek lettek volna a kedvezményezett szervezetek?

Akkor is eljutott volna hozzájuk a támogatás, hisz most is támogatok civil szervezeteket a saját jövedelmemből. Többségében olyan szervezeteket, amelyeknek Szabó Tímeáék lecsökkentették vagy megszüntették a támogatásukat.

Ennek ellenére vissza kell fizetnie a felvett tiszteletdíjat?

Erre vonatkozóan a kormányhivataltól kért az önkormányzat jogi állásfoglalást, amely kimondja, hogy jogszerűen járt nekem a tiszteletdíj, hiszen valós munkavégzés állt mögötte. Önkormányzati képviselőként elvégeztem a feladatomat. Ilyen szempontból az ellenzék reakciója nem más, mint egy kampányelem, amellyel megpróbálnak ellenem hergelni bárkit, aki erre fogékony. Egyébként fontos megemlíteni, hogy az önkormányzati képviselőség nem főállású foglalkozás, hanem társadalmi megbízatás, ami mellett minden normális embernek van munkája. Az enyém a Nemzeti Kulturális Alap, ahol az elmúlt évben komoly munkát végeztünk.

 

Kultúra választások idején

Ön mellett van még néhány „erős ember” a jobboldali kultúrpolitikában. Demeter Szilárd, Vidnyánszky Attila, Fekete Péter, Baán László, L. Simon László, Káel Csaba nevét szokták emlegetni. Ön velük együtt ül a Nemzeti Kulturális Tanácsban. Mekkora a küzdelem a kultúrára szánt állami pénzekért?

Egy éve dolgozom ezen a területen, én együttműködést, forrásbővülést és számtalan új projektet láttam.

Demeter Szilárdot – sok más egyéb mellett – komolyan támadják az Óbudai Szigettel kapcsolatos tervek miatt is. Inkei Péter, akit az ellenzék jelölt a kulturális területek vezetésére, szintén szóba hozta ezzel kapcsolatos fenntartásait a vele készült Index-interjúban.

Kár, hogy nem fejtette ki bővebben, mi is a gondja a Hajógyári-szigettel. Én eddig két baloldali projektet láttam a szigettel kapcsolatban. Az egyik révén 2003-ban izraeli befektetőknek adták el kaszinóépítésre a szigetet, ezt követően pedig Álomsziget néven luxuslakóparkot kívántak ideépíteni. A baloldalnak eddig ezek voltak a Hajógyári-szigettel kapcsolatos elképzelései. Ehhez képest a jobboldalon két projektet lehetett látni. Az Orbán-kormány 2011-ben visszavásárolta a korábban eladott területet. Először kajak-kenu központot szeretett volna megvalósítani ott, majd Demeter Szilárd tervei alapján egy kulturális beruházást. Polgármesterként elkezdtem egy kulturális fejlesztést a kerületben a Krúdy-negyed révén, ami most folytatódhat a Zichy-kastély felújításával és a Hajógyári-szigettel. Visszatérve az együttműködésekre, a tervezésekben a Városliget Zrt. szereplői vesznek részt a Magyar Kultúra Alapítvánnyal együtt.

Ezeket a projekteket féltené ellenzéki választási győzelem esetén?

Nincs kétségem afelől, hogy egy baloldali kormány újra megpróbálná értékesíteni a Hajógyári-szigetet, és akár megint felmerülne egy ott épülő lakópark ötlete. Igen, azt gondolom, hogy leállnának ezek az értékes projektek. Óbudán azt élem meg, hogy 2019-ig számtalan fejlesztést elvégeztünk, nagyon sok tervet előkészítettünk, amiket az új vezetőség leállított, és van, amit már értékesített is.

Ebben némi szerepe annak is lehet, hogy ellenzéki önkormányzatként jóval kevesebb állami forráshoz jutnak.

Látok olyan ellenzéki önkormányzatot, amely jelentős állami fejlesztési forrásokhoz jut hozzá, de az is igaz, hogy ők együttműködésekben, és nem konfrontációkban gondolkodnak. Elég csak az Árpád hídon átmenni és körülnézni.

Óbudán is befejeztek néhány már futó projektet, amikhez még mi szereztük meg a forrást. Ilyen a békásmegyeri piacprojekt, de arról hallani, hogy értékesíteni próbálják a Csillaghegyi Közösségi Házat, a 3K Kaszásdűlői Kulturális Központot, azt látjuk, hogy privatizálni próbálják a Barátság Szabadidő Parkot is. Kivonultak az Óbudai Danubia Zenekar finanszírozásából, és eladták a Civil Házat.

Ha így visszatértünk a kerülethez, mi a válasza az óbudai ellenzék kritikájára, mely szerint amikor választania kellett, az NKA alelnöki posztját tartotta meg?

Ez azért csúsztatás, mert, mint mondtam, az önkormányzati képviselőség társadalmi feladat, általában nem kell az embernek választania a munkája és a társadalmi megbízatása között. Az én esetem mégis speciális. Csakhogy én semmilyen szinten sem mondtam le az óbudaiak képviseletéről, továbbra is választókerületi elnök vagyok, illetve indulok parlamenti képviselőjelöltként is, tehát továbbra is képviselni fogom az óbudaiakat.

Érdemes azt is látni, hogy tavaly is száznegyvenmillió forintot kaptak különböző III. kerületi intézmények és szervezetek a kulturális területen.

NKA-pályázatok révén?

Igen. Például tizenhatmillió forintot kapott a jelenlegi óbudai önkormányzat a kulturális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére. Az NKA-ban is odafigyelek arra, hogy függetlenül a kerület ellenzéki, DK-s vezetésétől, megkapják ugyanazokat a kulturális támogatásokat, lehetőségeket, amikhez korábban is hozzájutott a kerület.

Az NKA-hoz beadott pályázatok elbírálásánál mennyire jelenik meg a politika?

Az NKA-nál ilyet senki nem vizsgál, csak a pályázatok szakmai szempontjai döntenek. Óbudáról például többnyire önkormányzati intézmények pályáznak, de például az Esernyős Kulturális Kft. is kapott NKA-támogatást, amelyet két éve már egy momentumos pártpolitikus irányít. Szomorú, de a III. kerületben a kulturális intézményeknél elindult egy totális és erőszakos politikai térfoglalás és a korábbi szakemberek elüldözése.

Kultúrpolitikusként mi a véleménye a jelenlegi magyar politikai kultúráról, különös tekintettel a választási időszakra?

Választási időszakban sokkal kiélezettebbek a viták, a helyzetek. A politikai vitakultúra persze már jó ideje mélyrepülésben van. Jó lenne indulatok nélkül, józan érvekkel megvitatni azokat a kérdéseket, amelyekben nem értünk egyet. Azt látom, hogy az emberek többségének is nagy igénye lenne erre. Jómagam soha nem utasítottam el, hogy meghallgassuk egymást, nem véletlen, hogy 2019-ig óbudai modellről is beszéltek, hisz addig egy békés, normális együttműködés jellemezte a kerületet.

A korábban említett interjúban Inkei Péter beszélt tabula rasáról, és szóba került az NKA működése is. Ez hogyan érinti önt mint a szervezet alelnökét?

Ha jól emlékszem, ebben a beszélgetésben azt is elhangzott Inkei úr részéről, hogy szerinte az működik a magyar kulturális életben, ami nyugatról is látható. Én viszont úgy gondolom, hogy nekünk még véletlenül sem a nyugati ízlésvilágnak kell megfelelnünk, a magyar nemzeti kultúra nem abból áll, az legfeljebb egy skanzen lenne.

Az ellenzéki kultúrpolitikus arról is szót ejtett, hogy az NKA kuratóriumaiban, bizottságaiban miniszter által kinevezett tagok is ülnek, tehát az új tárcavezető ezeket leváltva változtathat a jelenlegi működésen választási győzelmük esetén.

Vicces, hisz a jogszabály szerint minden tagot a miniszter nevez ki. De egyharmadát szakmai szervezetek jelölik, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia és egyharmadát a miniszter. Amit Inkei ezzel mond, azzal felrúgna egy lassan 30 éves konszenzust. A Nemzeti Kulturális Alap 1993-óta – változó kormányzatokon átívelve – konszenzusos alapokon működik. Mindig voltak miniszteri delegáltak, akiket a szakmai jelöltek közül választottak a kollégiumokba. Inkei úr pedig arról beszélt, hogy győzelmük esetén felrúgnak minden eddigi konszenzust.

Inkei Péter azt is leszögezte, hogy nem akar revansot.

Egyszerre utasítja el a revansot és csinálna tabula rasát. Ez a kettő nem fér el egy állításban.

Én például igen nagy értéknek tartom az NKA-t, értékes a folyamatossága is. Inkei Péternek felületes az ismerete az NKA működéséről, egészen elképesztő a baloldali kultúrpolitikusok ismerethiánya, felületessége. A Nemzeti Kulturális Alapot tovább kell erősíteni, pluszforrásokat kell bevonni a működésébe, amit tavaly már elindítottunk.

 

Kevesebb szerencse, sok lobbi, több pénz

Ez arra is vonatkozhat, hogy – mint ezt az NKA honlapján olvasható interjújában maga is említi – tavaly jelentősen csökkent a szervezet költségvetésének meghatározó részét kitevő ötöslottó-bevétel?

Polgármesterként azt tartottam a feladatomnak, hogy jó projekteket valósítsak meg a kerület érdekében, és eredményesen küzdjek a szükséges forrásokért. Abban az időszakban több mint huszonhárommilliárd forintot tudtam óbudai projektekre szerezni. NKA-alelnökként is az a feladatom, hogy biztosítsam a szervezet stabil működését, és igyekezzek pluszforrásokat szerezni a kulturális projektekhez. Az NKA fő bevételi forrása a Szerencsejáték Zrt. ötös lottója adózott bevételének kilencven százaléka. Ebből tavaly 1,8 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezetthez képest.

Ezt sikerült lobbizással pótolni?

A kormányzattal együttműködve plusz kilencmilliárd forinttal két új kollégium jött létre. Hatmilliárddal a Petőfi 200 és hárommilliárddal a Magyar Géniusz Program. Ez nagyon jelentős forrásbővülés az NKA tizenhárommilliárdos éves működési költségvetéséhez képest. A következő időszakra vonatkozóan is olyan javaslatokat állítottam össze, amelyekkel az NKA forrásai tovább bővülhetnek. Rengeteg olyan projektünk van, amelyek nem láthatóak Nyugat-Európából, de például egy kis faluban élő textilművész vagy szobrász számára nagyon fontosak.

Milyen javaslatokról van szó?

Most állítottam össze azokat az elképzeléseket, amelyek az én gondolkodásmódomat tükrözik. A legfontosabb a már említett közösségépítés.

A közösségépítés meglehetősen tág fogalom. Ön mit ért alatta?

Szerintem ma az egyik legnagyobb probléma a magány. Óriási szükségük van az embereknek arra, hogy együtt lehessenek. Az új programjaink közül nagyon fontosnak tartom az idősek klubjaira vonatkozó részt, ami arról szól, hogy igényes, magas színvonalú programokat hozhassanak létre. Elindulnak a Petőfi-klubok, elindul a Pajta-program, és idén elindítunk egy összművészeti romaprogramot is a MANK-kal, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen. Ezek mind a nemzeti közösségépítést szolgálják.

Látjuk, hogy a Covid hatásait ott tudták – reméljük, lassan érvényes lesz a múlt idő – könnyebben átvészelni, ahol jól működő közösségek vannak. Ezért ezeket a közösségeket kell megerősítenünk. Idén hétszázmillió forinttal indítjuk el a Pajta-projektet, ami kimondottan kulturális közösségépítésről szól. Lehet ez színház, kiállítás, koncert, de mindenképp olyan helyszíneket támogatunk, ahol közösségi kulturális tevékenység folyik. Ez lesz az egyik jelentős program idén a már említett két nagy program mellett. Emellett a Fesztivál Kollégium költségvetése is jelentősen megemelkedett idén.

Beszállnak a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projektbe is.

Igen, erre létrehoztunk egy új ideiglenes kollégiumot, amelyben idén négyszázmillió forinttal írunk ki pályázatokat a veszprémiekkel együttműködve. Ez megint a közösségépítésről szól, olyan projektek jönnek létre, amelyek remélhetőleg az ünnepi év után is fennmaradnak.

Kezemben egy kiadvány, amely az óbudai polgármesteri korszakának vívmányait sorolja fel. Az áll a címlapon, hogy „Nekem Óbuda az első”. Milyen mezőnyben?

Polgármesterként úgy fogalmaztam ezt meg, hogy az elsődleges feladatom a közösségépítés. Ennek a legfontosabb eszköze a kultúra. Mi pártházakból hoztunk létre kulturális központokat, közösségi helyszíneket. Most pedig itt azt látom, hogy kulturális helyeken baloldali pártközpontok jönnek létre. Szeretem Óbudát, most is nagyon fontos számomra ez a kétezer éves kulturális hagyományokra épülő városrész, ahol élek. Óbudát, a közösségeket és a nemzeti kultúrát igyekszem továbbra is képviselni.