Önéletrajz - Bús Balázs

Budapesten született 1966. január 29-én.

Tanulmányok:

A szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1984-től 1985-ig, majd 1988-tól 1989-ig a békásmegyeri Zipernowsky úti Általános Iskolában, mint képesítés nélküli nevelő dolgozott.

1985-87 előfelvételis sorkatonaként Cegléden szolgált. Szolgálati ideje alatt az Állambiztonság III/IV-es Ügyosztálya megfigyeltette^[1].1987-88-ban az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet hallgatója volt.

1989-90-ig a SOTE Psychiátriai Klinikán könyvtárosként dolgozott.

1995-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális munkás szakán diplomázott. A főiskola alatt elkezdett dolgozni, így 1991-ben az Újpesti Családsegítő Központ (ÚJCSAKŐ) megbízásából a budapesti feketemunkáról készült tanulmánya, mely elsősorban a Moszkva téri “rabszolgapiacról” szólt.

1992-ben a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) ösztöndíjas munkatársaként családgondozó munkakörben kezdett dolgozni.

1993-tól a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálatnál folytatta munkáját.

1994-ben a Népjóléti Minisztérium Módszertani Csoportjának (Pro Domo) munkatársa volt.

1995-től a Léthatáron Alapítvány által támogatott koldus és hajléktalan kutatásban vett részt.

1999-2002 ELTE Szociálpolitikai kar, szociálpolitikus abszolutórium

Politikai tisztség:

A Fidesznek 1988-óta tagja, alapítója a XI. kerületi csoportnak.

A Fidesz Szociálpolitikai Kabinet tagjaként részt vett az 1998-as családpolitikai program kidolgozásában, majd a sikeres választás után részt vett a kormányprogram szociális fejezetének a kidolgozásában is.

1998-tól Harrach Péter Szociális és Családügyi Miniszter kabinetjében miniszteri tanácsadóként dolgozott.

1993-2003-ig a Fővárosi Fidesz frakció szakértője, valamint 1993-tól 2003-ig a Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának és a Civil Szervezetek Albizottságának volt a tagja.

1998 óta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat képviselője.

1999 óta a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz Magyar Polgári Párt III. Kerületi elnöke.

1998-2000-ig az Óbudai-Békásmegyeri Önkormányzat Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottságának elnöke.

2000-2002-ig a Fővárosi Önkormányzat képviselője, 2001-től a Fidesz Országos Választmányának tagja.

2004-2012-ig a Budapesti 4-es országos egyéni választókerület (OEVK) elnöke. 2005-től KDNP tagja.

2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere -szociális és lakásügyek, kultúra, ifjúság, sport és civil szervezetek.

2006-tól Óbuda-Békásmegyer polgármestere^[2].

2010-ben az országgyűlési választáson a Budapest III. kerület 4-es országgyűlési választókerület II. fordulójában Fidesz-KDNP jelöltként egyéni győzelmet aratott 63.07%-os eredménnyel. 2010-2014-ig országgyűlési képviselő (KDNP), tagja volt a Sport és Turizmus Bizottságnak, az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságnak és a Kastélyok, várak, falusi turizmus albizottságnak.2010-ben az önkormányzati választáson 57.38 %-kal immár másodszor is megválasztották Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé. 2014-ben pedig harmadszor, a budai kerületi polgármesterek közül a második legtöbb szavazatszámot szerezve választották újra. 2019-ben 457 db szavazattal maradt alul a polgármester választáson, bár 3500 szavazattal kapott többet, mint 5 évvel korábban, és 10 százalékkal többen támogatták, mint a mögötte álló pártokat. Bús Balázs 2022 januárjáig tagja volt a Szociális és Lakásgazdálkodási, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságnak.

2021. január 1-2024. február 15. a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke.

2021. január 1-től a Magyar Kormány delegáltja a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületében.

2022. július 1 – 2024. február 15. az Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója.

2024. február 15. a III. kerületi FIDESZ polgármesterjelöltje.

Kerületi polgármesterként elért eredményei ^[4]:

A 2006-os önkormányzati választások óta, a rendszerváltás után 16 évvel először volt Óbudán jobboldali többség, ezt 2010-ben és 2014-ben is sikerült megőrizni.

Bús Balázs polgármester várospolitikájának középpontjába a közösségépítés feladatát emelte, az elmúlt évtizedben a III. kerület fejlesztései, kulturális programjai, egyházi-, civil támogatásai és szociális intézkedési mind ezt a célt szolgálják.

Kezdeményezésére 2006 után nagyszabású panelfelújítások indultak el a kerületben, melynek legkiemelkedőbb példája Magyarország leghosszabb panelházának, a Faluháznak a teljes körű energetikai korszerűsítése (EU Staccato Projekt, Európai Klimasztár díj, 2013)^[5]. E mellett az önkormányzat egyedülálló kamattámogatási rendszerével járul hozzá a többi társasház felújításához. A Margit kórház 2007-es megszüntetése ellen az óbudai lakosokkal együtt kampányolt, tiltakozott, majd 2010 után sikerült elérnie, hogy a kórház visszaszerezte újra önállóságát ^[6]. Ezzel egyidőben megerősítette a kerületi járóbeteg szakellátást, bővítette az egynapos sebészetet, ingyenes egészségügyi szürőprogramot inditott a kerületi lakosok részére.

A pezsgő kulturális élet alapját a 2006 után létrejött nagyrendezvények (Óbuda Napja, Óbudai Nyár, Advent Óbudán, Újévi Koncert, Óbudai Kézműves Sörök Fesztiválja, Óbudai Bornapok, Óbudai Piknik-Civil Nap) jelentik, de hozzájárulnak a kerület egymáshoz közel elhelyezkedő múzeumai, galériái is, melyek összefogásával kialakult Óbuda Kulturális Negyede (Krúdy és Szindbád tematikus negyed). Budapesten a rendszerváltás után egyedülálló módon létrejött négy új kulturális intézmény: a 3K-Kaszásdűlői Kulturális Központ, az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény, az Óbudai Múzeum Játékgyűjteménye ^[7] és a megújult városrészben, az Óbudai Promenádon található Civil Ház, valamint hosszú évek után újra megnyitotta kapuit a békásmegyeri Ezüsthegyi Könyvtár. A Fő téren kezdeményezésére létrejött az Esernyős Turisztikai és Információs Pont valamint a Szindbád Rendezvénytér. Budapest legkisebb kávézója, az egykori gázfogadó, ma ipari műemlékként új funkciót nyert Gázlámpa Kioszk várja vendégeit a Fő tér közepén (ahol 2006-ban első intézkedéseként megszüntette a parkolást). A köztereken felállított Könyvmegállók -12 db-, már a gyermekek körében is népszerűsítik az olvasást, míg a helyi kulturális hírek, események és történetek iránt érdeklődők számára új negyedéves folyóiratot jelentet meg az önkormányzat Óbudai Anziksz címmel. Lehetőséget teremtett a Kobuci Kertnek a Zichy kastélyba költözéséhez, támogatásával jött létre az Óbudai Blues Fesztivál. Megteremtették az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekar biztonságos önkormányzati működését és fejlődését. 3 új mozi jött létre az elmúlt időszakban (Csillaghegyen, Békásmegyeren és az Esernyősben). A csillaghegyieknek visszaszerezte a Csillaghegyi Közösségi Házat a volt Banán Klub helyén. Polgármestersége alatt felújították a Csillaghegyi Országzászlót, a szent Flórián szoborcsoportot, a Kiscelli kálváriát, felavatták Harrer Pál szobrát, a Szindbád szobrot, Czetz János tábornok szobrát és az új 48-as emlékparkot. Tarlós Istvánnal főpolgármesterrel közösen létrehozták a Katinyi emlékparkot és emlékművet. Új, megfelelő elhelyezést biztosítottak az Óbudai Népzenei Iskolának, létrejött a Makovecz bölcsöde. Kezdeményezésére elindult a népzenei program az óbudai bölcsödékben és óvodákban. Elindult az Óbudai Kortárs Képzőművészeti tárlat és az Óbudai Fotó tárlat, létrejött az Óbudai Kortás Gyűjtemény. Javaslatára a kerületi polgároknak ingyenessé tették a III. kerületi múzeumok látogatását. Könyvsorozatot inditottak óbudai irók műveiből, kiterjedt támogatással segítették az óbudai írók könyvmegjelenéseit.

A III. kerület komplex szociális ellátórendszert működtet, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény nyolc idősek klubjával, egy gondozóházzal, valamint az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, illetve különböző támogatási formákkal nyújt segítséget a rászorulóknak. 4 új Idősek Klubját hoztak létre kezdeményezésére ^[8]. Széleskörű együttmüködést alakított ki számos civil szervezettel (Máltai Szeretetszolgálat, Gézengúz Alapítvány, Ételt az Életért Alapítvány, Hospice Alapítvány), bevonva őket a kerületi szociális ellátórendszer bővítésébe. A városvezetés kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódra nevelésre és az egészséges életmód feltételeinek biztosítására. Az összesen 16 szabadtéri fitneszpark, a téli időszakban üzemelő három jégpálya, valamint az Óbudai Sport Nonprofit Kft. ingyenes sportrendezvényei mozgásban tartják a várost. 2017-ben nyílt meg a TVE uszoda, 2018-ban a Csillaghegyi Árpád Fürdő. A tömegsportok népszerűsítésével a gyermekektől kezdve a családokon keresztül a nyugdíjas korú emberekig mindenkit mozgásra ösztönöznek. A kulturális, a sport és a gondoskodást célzó intézkedések és rendezvények azon felül, hogy beteljesítik szerepüket, mind egy irányba mutatnak, amelyet Óbuda-Békásmegyer a zászlajára is tűzött: Közösséget építünk!

Ennek szellemében, kezdeményezésére indult el 2015-től a közösségi tervezés ^[9], amely során az országban egyedülálló módon, a helyben lakó emberek bevonásával és aktív közreműködésükkel végzi az önkormányzat a parkok, különböző közterületek megújítását. 2019-ig 23 közterületi fejlesztés tervei készültek el közösségi tervezésben. Megalkották kerület legfontosabb fejlesztési programjait: a Guckler Károly Környezetvédelmi Programot, az Örlös Endre Egészségügyi Programot, a Fischer Ágoston Szociális Programot és a Hadriánus Fejlesztési Programot. Elindította a közösségi faültetési programot is, a volt bányaterületek erdősítésére megállapodást kötött a Gödöllői Egyetem Tájépítész Karával ^[10]. Megkezdődött és jelenleg is tart a III. kerület legnagyobb volumenű fejlesztése a Békásmegyeri Piac és Közösségi Tér, mely a kormányzati támogatásnak köszönhetően 2019-ben kezdhette meg működését. Szintén elindult a kerületi egészségügyi szakrendelők felújítása az Egészséges Budapest Program és a Kormány 5 mrd-os támogatásának köszönhetően ^[11]. Kezdeményezésére alakult meg a rászoruló gyerekek reggeliztetését támogató Összefogás Óbudáért Egyesület, az Óbudai Turisztikai Egyesület, az Óbudai Kutyás Egyesület és a

A Mi Rómaink – Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért. 2006 után az óbudai lakótelepeken elkezdődött és teljes körűen kiépült a közbiztonságot javító térfigyelő kamera rendszer.

Az Önkormányzat tevékenységét irányítása alatt több díjjal is elismerték: Kerékpárosbarát Munkahely, Kerékpárosbarát Település, Idősbarát Önkormányzat, Fogyatékosbarát Önkormányzat.

Könyvkiadás:

Féja Géza: Krúdy és legendái (2014)

Gyimesi László: Pannon szabadtér (2015)

Móra László: Válogatott írások (2016)

Kassák Lajos: Csavargók és angyalok (2017)

Csukás István: A város meghódítása (2018)

Kerényi Grácia: Utazások (2019)

Nagy László és Szécsi Margit válogatott versei (2020)

Czakó Gábor: 3 × 33 válogatott magyar rémmese

Díjak, elismerések:

2007 – Trianon emlékérem

2008 – A Lengyel Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztje