busbalazs.hu

Biztonságos társadalom a helyi közösségekre épül

 Óbuda-Békásmegyer elmúlt évének értékelése során Bús Balázs polgármester a helyben elérhető sikerek, és az ezeket lehetővé tevő közösségi szemlélet ismertetése mellett szólt a kerület, főváros és kormány viszonyáról, és az agglomeráció jelentette kihívásokról is.

Mik voltak az elmúlt év kulcsszavai, a közösségépítés célkitűzése alapján hová kerülnek a fejlesztés hangsúlyai?

Az elmúlt évben is egy folyamatosan fejleszthető, kulturálisan elkötelezett és szociálisan érzékeny óbudai közösség érdekében végeztük a munkánkat. Az említett célok mellett mindenképpen újdonság volt a beindított közösségi tervezés és a lakossági részvétel, mely a korábbiakhoz képest jelentősebb hangsúlyt kapott. Csak az előző évben 11 új közösségi tervezést kezdeményeztünk, ezeket folytatni szeretnénk. Ezt jó irányba tett lépésnek látom, de a hivatal és az intézményeink által elnyert elismerések és díjak is, úgy a kulturális, mind a szociális területen visszaigazolták törekvéseinket.

2015 a biztonságról is szólt, nem csak a III. kerületben, de országos-, sőt összeurópai szinten is. Nem lepne meg, ha még egy jó ideig ez a kérdés maradna az első helyen. Óbudán a pályázati lehetőségek által folytattuk a társasházaknak biztosított térfigyelő kamerarendszer bővítését, év végén 16 kamerát, most év elején pedig 28 kamerát szerelünk fel belső Óbudán, Kaszásdűlőn és a Pók utcai lakótelepen. A hálózat további bővítése jelenleg tervezési szakaszban van. Emellett a rendőrséggel, a katasztrófavédelem szakembereivel, a polgárőrséggel és a közterület-felügyelettel is nagyon szoros együttműködést alakítottunk ki, ez szintén a polgárok biztonságát erősíti.

A közelmúlt eseményeinek tükrében miről szólt az ön számára az elmúlt év?

Amennyiben biztonságos Európában szeretnénk élni, akkor ahhoz olyan értékeiben is erős európai társadalomra lesz szükség, mely csak stabil nemzeti és stabil helyi közösségek alapjain képzelhető el. Aki nem segíti a helyi közösségek megerősödését, a helyi önkormányzati döntéshozatalt, az nem segíti a nemzeti közösségek megerősödését sem. 2015 a közösségépítés és a közösségi tervezés éve volt, melyet folytatni szeretnénk 2016-ban is. A szubszidiaritás fontos kereszténydemokrata alapérték, melyet az unió alapjait lerakó államférfiak is fontosnak tartottak. A fogalom lényege szerint, amit helyi szinten meg lehet, azt ott is kell megoldani, és csak azt szabad magasabb (állami) szintre emelni, amit helyi szinten nem képesek elrendezni. Az önkormányzati feladatok elvonásakor is ezt a szemléletet kell figyelembe venni. Aki nem így tesz, az sajnos a közösséget nem megerősíti, hanem szétveri. Ha biztonságos Európában akarunk élni, akkor a helyi közösségeinket kell megerősíteni. Meggyőződésem, hogy egy biztonságos Európa alapját az erős helyi közösségek garantálják, s ebben az önkormányzatoknak kulcsszerepük van.

Van erre vonatkozó javaslata?

Érdemes lenne a szubszidiaritás szemszögéből újra megvizsgálni az állami és önkormányzati feladatokat. Nem jó irányba kezd alakulni az oktatás, vagy például az építéshatóság területe, ezért érdemes lenne még időben végrehajtani a korrekciókat. Egy politikusnak és politikai közösségnek is az az igazi ereje (ez nem gyengeség!), ha tud és mer változtatni a korábbi, nem megfelelő döntésein.

Egy egészséges szerkezetű társadalom alulról, a helyi, civil közösségek alapjain épül fel, ezért is támogatunk évről évre több mint 100 civil szervezetet. Meggyőződésem, hogy fontos feladatokat látnak el a sport, a szociális ellátás, vagy az oktatás terén, de a közbiztonság vagy a környezetvédelem feladatkörében is számíthatunk munkájukra.

Említette a közösségi tervezést. A helyiek ötleteit is tartalmazó tervek mind megvalósíthatók?

2016-ban folytatni fogjuk a tervezést, de fontos látni, hogy a megvalósítás fedezetét a szűkülő források mellett nehéz lesz biztosítani. Ahol lehet, élünk a pályázati lehetőségekkel, de azok a projektek élveznek elsőbbséget, melyek tervezésébe a helyiek aktívan bekapcsolódtak, hiszen ezzel egyúttal azt is kifejezik, hogy fontosnak tartják a változást a lakókörnyezetükben. Érthetetlen, hogy bár az érintettek beleszólhatnak a tervezésbe, sokan csak később, a kivitelezés időszakában fogalmazzák meg (nagyrészt negatív) véleményüket. Ezért a jövőben, ahol gyenge lesz a helyi részvétel a tervezés időszakában, ott elgondolkodunk, hogy érdemes lesz-e egyáltalán kiviteli terveket készíteni. Óbuda az első olyan önkormányzat, amely minden projektjét közösségi tervezéssel kezdi, ezért arra bíztatom a kerületieket, hogy éljenek a lehetőséggel, vegyenek részt környezetük alakításában, érezzék magukénak a kerületet, lakókörnyezetüket, s építsük közösen az óbudai közösséget.

A főváros egyik legnagyobb kerületének vezetőjeként mit tekint rendszerszintű hibának a Budapest – kerület – agglomeráció viszonyrendszerében?

A legnagyobb gondot az agglomeráció és Budapest viszonya jelenti, mely az óbudaiakra és kerületünk költségvetésére is negatívan hat. Az óbudai iskolákban nagyságrendileg 1500 agglomerációból érkező gyerek tanul. Az ő költségeiket – bár nem az óbudaiak feladata lenne, hanem az államé – nekünk kell viselnünk. Ez évente több mint 200 millió forint plusz kiadást jelent, melyeket akár az oktatási épületeink felújítására is fordíthatnánk. Nehezen védhető álláspont, hogy a szegényebb óbudai adófizetőknek kell állniuk a tehetősebb, agglomerációba költözők oktatási költségeit. Hasonló gondot jelent Budapestnek az agglomerációs közlekedés, mely nem fővárosi feladat, mégis a budapestiek fizetik a költségeket. Ráadásul, noha a tömegközlekedés nem kerületi feladat, mégis tőlünk vontak el most 250 milliót a fővárosi közlekedés finanszírozására. Örömteli, hogy az állam is egyetért Tarlós Istvánnal főpolgármester úrral abban, hogy az agglomerációs tömegközlekedés biztosítása nem fővárosi feladat. Ez egyben reményt ad arra is, hogy az agglomerációból érkezők oktatásának finanszírozását is megoldja az állam, hisz az – a tömegközlekedéshez hasonlóan – szintén nem fővárosi feladat. Megjegyezem, az Ürömi út – Dózsa György utcai jelzőlámpás csomópont építésére is azért volt szükség, mert Üröm úgy vont belterületbe építési területeket, hogy közben a közlekedési gondokat az óbudaiakra hárította. Bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy az agglomeráció egyes települései visszaélésszerűen hasznot húznak Budapest ellátási és szolgáltatási rendszeréből.

Az év elején a szociális ellátás helyi rendszerének szálait is alaposan összekuszálta a vonatkozó törvény.

Magunk is érzékeltük, hogy az átalakuló szociális ellátások, az államhoz átkerülő feladatok milyen problémákat okoznak. A képviselőtestület erre reagálva átalakította a szociális rendeletet, a feladatokra több mint 500 millió forint többletet biztosított. Nem túlzás, ha azt mondom, talán országosan is a legjobb szociális ellátórendszert építettük ki, mely valóban segítséget jelent a nehéz helyzetbe kerülők számára. Új idősek klubját hoztunk létre, sokkal több idős polgárunkról gondoskodunk, mint az előző időszakban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy elnyerhettük az Emberi Erőforrások Minisztériuma Idősbarát Önkormányzat-díját.

A szociális feladatokhoz hasonlóan több más önkormányzati feladatot (közoktatás, okmányiroda, építésrendészet) és a hozzájuk rendelt pénzügyi forrásokat is elvonta az utóbbi években az állam. Éppen ezért fontos tudni, hogy ezen feladatok ellátása esetén az önkormányzatok hatáskörrel már nem rendelkeznek és pénzügyi források sem biztosítottak ezek elvégzéséhez.

Sok szó esik az időseknek szóló beruházásokról, szolgáltatásokról. A gyermekek számára milyen jelentősebb fejlesztést tartogat a városrész vezetése?

2015-ben indult el a TUE pálya fejlesztése. Ennek részeként megkezdődött egy új uszoda megtervezése is. Megépülése után több óvodás gyermek részesülhet úszásoktatásban. Bővítjük az óvodai férőhelyeket belső Óbudán, további sport parkokat tervezünk, s hogy a gyermekek szociális helyzete érdekében eddig tett erőfeszítéseink mások szerint is példaértékűek, azt az UNICEF nekünk ítélt Gyermekbarát Település-díja igazolja.

Jó ideje már mindenki tényként kezelte a budai oldal egészségügyi ellátásának hiányosságait. Az állami források bejelentése azonnal aktivizálta a kerületeket. Annak érdekében, hogy felhívják az állami illetékesek figyelmét a III. kerület egészségügyi ellátás javításának fontosságára, egy helyi civil kezdeményezéshez kapcsolódva aláírásgyűjtési kampányt indítottak a Szent Margit Kórház fejlesztéséért. A III. kerületnek mik a tapasztalatai és legfontosabb szempontjai?

Két és fél hónap alatt több mint 22000 aláírás gyűlt össze a Szent Margit Kórház fejlesztése érdekében, ez majdnem duplája, mint amennyi a Szent János Kórház mellett összegyűlt. Tudjuk, hogy a budai oldalon a kórházi ellátás fejlesztésére van szükség, a János kórház helyett a középső budai régióban egy új, korszerű kórház kell. 2007 óta azt is látjuk, (amikor a szocialisták a Margit Kórházat a János Kórházhoz csatolták), hogy a Margit körúttól délre, az észak budaiaknak és az északi agglomerációnak nem tudnak megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani a közlekedési gondok miatt. Hibás az az elképzelés melyik a János Kórházban vagy helyén képzeli el az észak budai ellátást, ez gyurcsányi gondolkodás. Látható, hogy a Margit Kórház önállóan, adósságok felhalmozása nélkül is képes megfelelő ellátást biztosítani. Ugyanakkor kb. 7 milliárd forint fejlesztés mindenképpen szükséges a korszerűsítésére, modern műtő létrehozására. A civil kezdeményezést az önkormányzati pártok egyhangúan támogatták és Tarlós István főpolgármester úr, Varga Mihály miniszter úr és több agglomerációs település is a kezdeményezés mögé állt. A gazdag hegyvidékiek és rózsadombiak ellátásáért felelős János Kórházban az óbudaiak mindig csak másodrendű ellátottak lehetnek. Ebbe a folyóba nem szabad még egyszer belelépni, bár érzékelek ilyen irányú tendenciát. Szerencsére az Orbán kormánynak köszönhetően visszanyertük a Margit Kórház önállóságát, így biztosítottnak látom, hogy a rózsadombiakat preferáló gondolkodás a Margit Kórház kárára ne nyerhessen újra teret.

A helyi fejlesztések és egyéb ügyek kapcsán miként alakult a kormányhoz és a Fővárosi Önkormányzathoz fűződő viszonyrendszer?

Nagyon jó együttműködés alakult ki a fővárosi önkormányzattal és Tarlós István főpolgármester úrral is. A fonódó villamoshálózattal, a Vörösvári úti villamospálya-felújítással, a Csillaghegyi strand korszerűsítésével, illetve a Római-part rendezési koncepciójával, az 1-es villamos meghosszabbítási tervével olyan fejlesztések, illetve tervezések indultak el, melyekre több mint 20 éve vártunk. A Tér_Köz pályázat segítségével a Heltai Jenő tértől északra fekvő közterület rehabilitációja is megvalósulhat. Jó tapasztalni, hogy hosszú idő után végre a főváros fejlesztési térképére a III. kerület is felkerült.

Varga Mihály országgyűlési képviselő, nemzetgazdasági miniszter úr is állandó résztvevője óbudai életünknek. Támogatásával valósulhat meg több óvoda, gimnázium, és a Váradi utca meghosszabbítása is. Segítségével kaphattunk fejlesztési célokra 1,5 milliárd forint belügyminisztériumi támogatást, többek között a legfontosabb projektünkre, a békásmegyeri piac felújítására. Bár ez a fejlesztés nagyságrendileg 4.5 milliárd forintba kerül, a most kapott támogatással el tudunk indulni. Személye, valamint miniszteri pozíciója a garancia arra, hogy a kormány korábbi ígéretéhez híven a többi hiányzó forrást is biztosítja majd a piac befejezéséhez. Összességében elmondható, hogy mind az állami, mind a fővárosi partnereinkkel jó az együttműködés, és anyagilag is támogatják óbudai törekvéseinket.

Hogyan alakult a városrész jövőjét alakító döntéshozatali munka 2015-ben?

Összességében nem lehet okunk panaszra. Szeretném megköszönni a képviselő-testületet tagjainak azt a konstruktív hozzáállást és együttműködést, amit az előkészítésben, a döntéshozatalban és a végrehajtásban mutattak. Úgy látom, továbbra is működik az óbudai modell, a fontos dolgokban, pártállástól függetlenül sikerül egyetértésre jutnunk. A köszönet azonban kijár az önkormányzat dolgozóinak, a helyi vállalkozóknak, civileknek, közös képviselőknek, pedagógusoknak, orvosoknak, szociális munkásoknak és mindazoknak, akik közreműködtek közösségünk építésében. Köszönöm a III. kerületben élők kritikáit, tanácsait, észrevételeit is, melyekkel aktívan segítették az együttgondolkodást, a közösségi tervezést.

Végezetül az ismert népdal soraival szeretnék minden kerületben élő embernek sikeres újesztendőt kívánni.

Adjon Isten mind jobbat, mind jobbat,

Ne csak mindig a rosszat, a rosszat.

Mitől félünk, mentsen meg, mentsen meg,

Amit várunk, legyen meg, legyen meg.

 

Adjon Isten minden jót, minden jót,

Jobb időt, mint tavaly volt, tavaly volt,

Sok örömet e házba, e házba,

Boldogságot hazánkba, hazánkba.