„Végül is ketten maradnak, Isten és a bor.” Mondta Hamvas Béla.
Kedves kollégák és barátok!
Különös egybeesése ez a mai napnak, amikor a szociális munkásokat jöttünk ünnepelni, és egyben Márton nap is van. De ki is volt Szent Márton?
Pogányként látta meg a napvilágot Savariában, vagyis a mai Szombathelyen. Tizenöt éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. A legenda szerint egyszer télen megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Talán nem véletlen a két ünnep egybeesése sem. Ahogy Szent Márton, Európa egyik legnépszerűbb szentje egyben a koldusok védőszentje is.
Szent Márton napja évszázados vallási és népi tradíció is. A hagyomány szerint ezen a napon szárnyasok mentették meg Szent Mártont a halálból. Így a babona szerint Márton napon azért kell libát enni és újbort inni, hogy az év folyamán ne tetvesedjünk, éhen és szomjan ne vesszünk. Bár Szent Mártonnak vajmi kevés kapcsolata volt életében a borral, de ünnepének időpontja a must kiforrásával, az újbor kierjedésével esik egybe. Így most kezünkbe e nedűvel koccintsunk azokra, akik Szent Mártonhoz hasonlóan napjainkban segítik a rászorulókat, a mai kor koldusait, és kívánom mindenkinek, hogy ételben, italban hiányt soha ne szenvedjen.
Egészségetekre