Mindenki várja, hogy sorsa jobbra fordul: de hinni nem ilyen egyszerű. (…) Régebben az emberek könnyű szívvel hittek, igényesen, jókedvűen. A baj az, hogy már egészen okosak, kitanultak, óvatosak és beavatottak vagyunk és nem merünk kívánni. Ezek a valószínűtlenül oktató erejű esztendők megtanítottak reá, hogy vágyainkban is óvatosak legyünk, mintegy racionalizáltuk ábrándjainkat. – olvashatjuk Márai Sándor sorait. E gondolat jegyében mondhatom én is: maradjuk realisták, de tekintsünk hittel és bizakodással az újesztendő felé.
Tisztelt egybegyűltek!
Azt mondják, az év első napjaiban érdemes néhány fontosabb célt kitűzni magunk elé, vagy megfogalmazni azokat a vágyainkat, amik egy kis szerencsével idén meg is valósulhatnak.
Egy 2015-ös felmérés szerint az Európai Unió országaiban a finnek, dánok és svédek a legoptimistábbak, mi, magyarok hajlamosak vagyunk kedvezőtlen színben látni a jövő alakulását; a 75 év felettiek pedig különösen. Az önök generációjának közérzetét és jövőképét az egészségi állapot is befolyásolja a kutatás szerint. Én azonban mégis úgy gondolom, lehet okunk a bizakodásra, mert meggyőződésem, hogy személyes egészségünk mellett a bennünket körülvevő világot is javíthatjuk. Csak elhatározás kérdése. Ha megengedik, említek egy példát. A december végi közmeghallgatáson a III. kerület különböző pontjainak közösségi megtervezése állt a középpontban. A már elkészült tervek tablóit a helyszínen bárki megtekinthette. Az egyik hozzászóló a lakhelyéhez közeli tervben a sport funkciót, illetve a majd azzal járó zajt kifogásolta. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a tervezésben sem ő, sem az általa képviseltek nem vettek részt.
Ezért is mondom tehát azt, hogy jelen kell lenni ott, ahol a dolgok történnek, részt venni a közös ügyeinkben. Az öntevékeny aktivitás is szükséges ahhoz, hogy egyre jobb, élhetőbb körülményeket teremthessünk magunknak a III. kerületben. Figyelem, aktivitás és együttműködés – ezek lehetnének az előttünk álló év kulcsfogalmai. Bár az élet múlása nem visszafordítható, a lepergő éveink minősége nagyobb részt saját elhatározásunktól, kitartásunktól, társas kapcsolatainktól és akaratunktól függ. A sikeres életnek nincsen univerzális receptje, de az biztos, hogy egyedül, távol a családtól, a régi barátoktól nem leszünk boldogok. A pénz nem pótolhatja a nekünk kedves emberek közelségét, nem ajándékoz meg a hasznosság érzésével sem. Az újesztendőben is a közösségépítés a legfontosabb feladatunk.
A közösségi programjaink által kívánok önöknek hasznos időtöltést, a pihenéshez közösségben megélt sok-sok vidám percet, a most következő koncerthez pedig mindannyiuknak jó szórakozást.