Tisztelt meghívottak, kedves résztvevők!
A közelmúltban egy kitűnő kötetet jelentetett meg a Terc Szakkönyvkiadó. Az Élhető városok című könyv szerzője Jan Gehl, dán urbanista, akit 2007-ben New York város vezetése felkért a metropolisz gyalogos- és kerékpárosbarát újratervezésére. Tőle származik a számunkra is zsinórmértékül szolgáló gondolat, mely szerint „Vissza kell adni az embereknek a várost, az utcákat, a parkokat. Legyen hely sétálni, beszélgetni, vásározni, találkozni – ahogyan eredetileg is volt: mert a város a nyílt, demokratikus társadalmi élet színtere, a közösség tartja fönn. Ha a város a benne élőket tudja szolgálni, akkor a kölcsönösség alapján, a közösség is szolgálni fogja a várost. Megváltozik, demokratizálódik a benne élők egymáshoz való viszonya. Az utcákon, tereken ne a parkoló autók, hanem az emberek kapjanak helyet …”
A nagyvárosok sokak számára az elmúlt évtizedekben a szolgáltatások széles palettájáról, a társasági életről, bulikról és az általánosan jó infrastruktúráról szóltak; még korábban pedig az összkomfortos lakótér előnyeiről, a vidéki élettel szembeni kényelemről. Ezt szolgálták a lakótelepek, mely Óbuda és főleg Békásmegyer városszerkezetét ma is alapvetően meghatározzák. A panel épületek rehabilitációja régi projektünk, azonban azt is felismertük, hogy a panelházakban élőket is rehabilitálni kell. Ez a lakókörnyezet ugyanis az elmúlt 50 évben roncsolta a helyi közösségek szövetét, amit nekünk – szociális városrehabilitáció keretében – helyre kell állítanunk. Szociális munkásként ez a legfontosabb célkitűzésem.
Ezzel a céllal egybevág például a Máltai játszóterek programja. Ez hét olyan helyszín, ahol az anyukák találkozhatnak egymással, miközben önkéntesek orientálják a gyerekeket, fiatalokat a szabadidő értelmes eltöltése felé.
Az általunk elgondolt szociális város rehabilitációnak a kulcsfogalmai a tettrekészség, a közösségi együttműködés, és az a kreatív, fiatalos szemléletű urbanisztikai szakértelem, amelyet önök is képviselnek.
Úgy gondolom, hogy vállalni kell az újítás kockázatát, hiszen e nélkül minden marad a maga szürke megszokottságában. Törekvéseink példája a Fő tér alakítása. Első lépésben kitiltottuk az autókat. A tér közepén megnyitottuk a város legkisebb, s mondhatom, legbarátságosabb kávézóját, miközben a megújuló sarki épület, a Szindbád rendezvénytér is ide vonzotta a látogatókat. Végül pedig – együttműködésben a Hello Wood csapatával, olyan színes utcabútorokat helyeztünk el a téren, amely oldja a hely történetiségéből fakadó távolságtartását.
A Fő tér valóban a saját koncepciónkat tükrözi, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a városrész más pontjain is azok határozhassák meg a közterületek új funkcióit, akik azt a legtöbbször használják. Erre hivatott a közösségi tervezés. Az elmúlt évben 16 különböző helyszín alakításába vontuk be a lakosságot, ezek közül néggyel részt is vettünk a fővárosi Tér_Köz pályázaton. Idén további öt területen van folyamatban közösségi tervezés, egyebek mellett a Flórián téren, mely ennek a workshopnak is helyszíne. Egyszerre közlekedési csomópont, történelmi emlékekkel rétegzett terület és a Faluház révén olyan lakóterület is, mely mára megérett az újragondolásra. Ezért magam is kíváncsian várom, hogy az önök kreatív ötletei szerint milyen új tartalmak tennék élhetőbbé a városrész ezen pontját.
Azért is örülök, hogy az elmúlt időszakban a Hello Wood csapatával közelebbi munkakapcsolatba kerülhettünk, mert tervezői tevékenységük az alkotói munkán túl arra is rámutatott, hogy egy közös produktum előkészítése és létrehozása miként képes önmagában is közösségépítő erőként megmutatkozni, azaz embereket közelebb hozni egymáshoz.
Nos, ezzel el is érkeztünk a mai rendezvény lényegéhez és rövid bevezetőm végéhez is. A Hello Wood csapatának külön is szeretném kifejezni elismerésemet, amiért keretet adnak a XXI. századi városépítészet legújabb irányzatainak, és hogy meghívásukra Óbuda vendégül láthatja Alfredo Brillembourg építész urat, a szociális építészet és kísérleti urbanisztika nemzetközi hírű tekintélyét. Remélem, hogy 28-ai előadása tovább erősíti az újítás szükségességébe vetett hitüket.
Nos, végezetül már csak annyit: büszkeséggel tölt el, hogy házigazdaként vendégül láthatom önöket, és e kétségtelenül izgalmas rendezvényt itt a Zichy-kastélyban, illetve a III. kerületben. Köszönöm a Hello Wood csapatának a szervező munkát. A konferenciához mindannyiuknak hasznos perceket, gondolatébresztő prezentációkat, és a párbeszédből következő hasznos tapasztalatszerzést kívánok.